Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - H. CSUKÁS GYÖRGYI: Vargha László Balaton-felvidéki kutatásai

1. kép. Akaii 38. Kiss Vilmos házának felmérési manuáléja Vargha László vázlatkönyvéből MNÉGY-A 1039. 17-18.1. néprajzi kutatás. A választás végül Akaiira és Tardra esett. VARGHA László egyéni tervmunka keretében már 1951-ben intenzív terepmunkába kezdett Akaiiban, noha kiszállásait egyéb múzeumi teendői miatt sosem tudta az eredetileg eltervezett időben teljesíteni. 195l-es jelentésében még szerepelt Tard, ahol a falura vonatkozó anyaggyűjtést folytatott, terepmunkára viszont nem került sor. VARGHA László nyilván felmérte, hogy múzeumi munkája mellett képtelen két falu vizsgálatát egymaga felvállalni, így 1952-es munkatervében már csak Akaii szerepelt. Akaiiban folyó terepmunkáival párhuzamosan összegyűjtötte a falura vonatkozó térképeket, archív fotókat, korábbi felméréseket, s kijegyzetelt minden Akaiira vonatkozó statisztikai munkát, rendtörténetet, néprajzi szakirodalmat.

6 Beszámolóiból kiderül, hogy 1951-52-ben a faluban végzett gyűjtései, felmérései mellett bejárta a szőlőhegyeket, és kutatómunkáját kiterjesztette a szomszédos településekre, Udvarira, Alsó- és Felső-Dörgicsére is. A régi falumag minden házának építéstörténetét tisztázta, a kataszteri térképek, birtokkönyvek adatai és adatközlői információinak segítségével feloldotta az építtetők oromzaton szereplő monogramjait, meghatározta a kisnemesi épületeket, a telekosztódások menetét, a közös udvarok létrejöttének okait, nemzedéki generációkhoz kötötte az építkezésben megfigyelhető váltásokat, megállapította a szőlőhegyi építmények fő típusait, konkrét adatokat szerzett az építő kőművesekre. Jelentésében kiemelte, hogy JANKÓ 1900 körüli, saját 1943-as és 1951-52-es kutatásai lehetővé teszik a 19. sz. elejéről származó épületek változásainak, átalakulásának nyomon követését.

7 Figyelme a község teljes épületállományára kiterjedt, beleértve az egyházi és uradalmi épületeket, a városi minták szerint épült nyaralókat is. Adatainak gazdagságát, értékét az tudja csak felmérni, aki 40 évvel később gyűjtött a faluban. Balaton-felvidéki vizsgálatainak egyik jelentős eredménye a stílusáramlatok elterjedésének és elnépiesedésének vizsgálatára alkalmas gazdag emlékanyag, amelyet illusztrációként publikációiban, egyetemi előadásain is gyakran felhasznált. VARGHA László gyűjtése nem korlátozódott az építészeti kérdésekre és a nyomtatott alapkérdőívre,

8 figyelme a gazdálkodásra, a szőlőmunkákra, az értékesítési viszonyokra, a halászatra stb. egyaránt kiterjedt.

9