Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen
inkább nagyobb birtokosok, közösségek tulajdonában voltak. Különösen a tégla- és kőfalú, zsindely, vagy cseréptetős épületekre igaz ez, hiszen a bennük tárolt gabona nagy értéke szükségessé tette jó állapotú épületek építését. Magtárakat azonban adózóknál is számba vettek, de az övéké inkább vert fallal, paticsból vagy vályogból készült." 36 A hombárok nagyon keresett építményekké váltak. Hombárkészítő szakma alakult ki és mesterei csak ennek készítésével foglalkoztak. A hombárokat gyakran adták, vették, következésképpen igen erősek lehettek, hiszen a kátyús földutakon is jól bírták a szekéren való szállítást. A hombárokról így hirdettek: „TarfjániJ Hajdú Mihálynak vagyon 2. EletesHombárja el adó a ' melynek alsó gerendái és oszlopai Kemény fákból készültek; a ' kitt teczik azokat meg venni, jelenesek nálla magokat. ~" 37 „ Tabfánij Faragó Mátyásnak vagyon egy 400. Köböl Életnek való, el adó Hombárja. - a ' kinek teczik meg venni, nálla jelenese magát. " 38 „ TarfjániJ Hajdú Mihály Korcsmárosnak vagyon egy el adó hombárja 500. köböl nagyaságú, Tölgyfa oszlopokra készítve, el adó; a' kinek teczik meg venni, vélle alkudjon. " 39 U[jJU[tzaiJ Könyves Istvánnak vagyon egy életes újj Hámbárja, és egy kettős sertés óllya el adó. >4 ° A városban is ismert volt a „Tóth Hombár", „Oláh Hombár" - valószínűleg a gyártó, illetve árusító szlovák és román nemzetiségű személyekre utaltak e nevek -, továbbá a „13 köblös Hambár" stb. A granárium szó szerint magtárt jelent, és valamennyi földfeletti gabonatárolót jelenthetné, a fennálló kemencevermek kivételével. Nagy valószínűség szerint a hombárt nevezték így latinul. A szállástanyákon becsült hombárok Megnevezésük Számuk 375 szállás %-a 45 hombár %-a Összes áruk Egy átlag ára Hombár, Hambár („Életes, kis, roszsz.") jj 8,80 73,33 1604 ft. 48 ft. 6xr. Tót Hombár (egy 16 köblös) 5 1,33 11.11 32 ft. 8 ft. -8ft.16 ft.-. Oláh Hombár („Tölgy fa; h: 2, sz: 1 öl.") 4 1,06 8,88 123 ft. 30 ft. 7 xr. Összesen 42 11,20 93,33 1759 ft.41 ft. 8 xr. Granárium, Granariom („kis, életes, deszka fedéllel.") 3 0,80 6,66 370 ft. 18, 27, 325 ft. Hombár és granárium mindösszesen 45 12,00 100,00 2129 ft. 47 ft. 31 xr. 1.2.4. Életesház, életeskas Az épületek és a megjelölés archaikus, a mai kutató számára a vásárhelyi határban ezekből, és ebből a korból egyetlen valódi, biztosan datálható életesház, vagy kas sem maradt. Csak sejteni lehet, hogy a hombárral, granáriummal rokon, vagy azokkal azonos építmények lehettek. Az életesház és kas a kicsépelt gabona tárolására szolgált. 41 A becsüjegyzőkönyvek tanulsága szerint rendkívül változatosan építették és sokféle anyagból. Ezekből eléggé körülhatárolható képet nyerhetünk róluk. Készültek: „fenyő fából, hasitvánból, új fából, tölgy fából", volt „fa rovásos, vájogból, vesszőből, keményfalábakra, 8 kü lábra, deszka ajju és tetejű, sindelyre, cserép tetéjre, kívül belől tapasztott, ajja és padlása: deszkából, kő oszlopokra, tégla oszlopra, öt rekeszes." Méretüket a következőkben foglalhatjuk össze: H: 5 öl, sz: 3 Vi öl; h: 3, sz: 1 Vi öl; h: 5 öl, sz: 2 öl és 2 suk; h: 2 Vi öl; h: 3, sz: 2 öl; h: 6 Vi, sz: 3 öl; h: 4 Vi, sz: 2 öl; h: 6, sz: 2 Vi öl; h: 7 öl; h: 5, sz: 2 öl - öle 16 ft.; h: 2 öl; h: 2 Vi öl, sz: 1 Vi öl; h: 5, sz: 2 Vi öl; h: 5 öl; h: 4 öl, sz: 2 öl; h: 3, sz: 1 öl; h: 3 '/ 2 , sz: 1 Vi öl; h:2 öl 1 láb, sz: 4 láb: h: 3 Vi, sz: 2 öl és 2 láb - ölét 40 ft-ért. H: 5 Vi, sz: 2 öl és 2 sukk. Az életeskasok közül kettő méreteit ismerjük: h: 1 öl, sz. 5 láb; és 1 Vi öl hosszú, valamint 1 öl széles. Az építésük, inkább fonásuk a becsüjegyzőkönyvekből szintén ismert: „Vesszőből font Kas, vessző kas, font, Sövényből fonva." Az életesházak eléggé nagyok voltak: a
