Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

TÓTH BOGLÁRKA: A csíkmenasági Adorján-ház

JEGYZETEK 1. A pontos cím: Csíkmenaság (Armas.eni) 431. sz. 2. JÁNOS Pál volt múzeumigazgató szóbeli közlése. 3. A ház rothadt farészeiből vett famintákon három fajta gombát lehetett kimutatni: könnyező házigomba (Merulius lacrimans (Vulf.) Fr.), lemezes fenyőgomba (Gloeophyllum abietinum (Bull.) Karst.) és egy taplógomba-féle (Fomesanosus) Az elemzést Dr. BABOS Károly, az ELTE Növényszervezettani Tanszékének docense készítette. Segítségét itt is köszönöm. 4. A műemlék felmérését és kutatását németországi posztgraduális műemlékvédelmi képzésen megvédett szakdolgozathoz végeztem el. A munkálatokat anyagilag a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Munkám segítői között elsőként MIHÁLY Zitát, a Csíki Műemlékvédő Egyesület elnökét említem. A helyszíni munkák során TOMPOS Sándor, valamint családja igen szíves vendéglátását, és a BORBÉLY család segítségét élvezhettük. A felmérés vázlatait MURKA István építész készítette, a dendrokronológiai mintavételt és elemzést GRYNAEUS András végezte, a felmérésben és kutatásban állandó segítségem férjem, BOTÁR István volt. Mindannyiuknak hálásan köszönöm, hogy megkönnyítették és emlékezetessé tették munkámat. 5. A műszaki felmérések megtalálhatók a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A tanulmányban szereplő felméréseket és rajzokat, valamint azokat a fotókat, melyeknél nem szerepel a felvétel készítője, a szerző készítette. 6. A szakdolgozat magyar változata esettanulmányként már megjelent a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból válogatott kötetben: A csíkmenasági Adorján-kúria kutatása. In: A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben (szerk.: KASSAY János). Csíkszereda. 2002. 385^115. 7. BENKŐ Károly 1853. II. 131.; VÁMSZER Géza 2000. 59. 8. A templom legújabb régészeti kutatási eredményeiről: MARCU-ISTRATE, Daniela 2004. 167. 9.SzOkl II. 221. 10.1850-es adat: BENKŐ Károly 1853.1. 45.; Századfordulón: U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienn 19811984. 72.; 1930-ban: VÁMSZER Géza 2000. 58. Csíkmenaság közigazgatásilag ma Csíkszentgyörgy községhez tartozik Menaságújfaluval és Pottyonddal együtt. 11. Negyedfélmegyéhez tartozó 7 falu: Menaság, Mindszent, Szentlélek, Vardotfalva, Csomortán, Pálfalva és Deine. Ehhez kapcsolódó irodalom: ORBÁN Balázs 1869. 42-43.; U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne 1992. 12. U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienn 1981-1984. 72-73. 13. ENDES Miklós 1938. 376-377. 14. SEPSISZÉKI NAGY Balázs 2002. 101-102. 15. Csík, Gyergyó és Kászon széki lófők között 1569 körül említik először Menassagh-ból Adorian Gergel-t - SzOkl II. 274. 16. Állami Levéltár (Csíkszereda): Anyakönyvek. Csíkmenaság. Fond. 37., nr. 6, Fond. 47., nr. 7. Az anyakönyvek 1895-ig kutathatók. A családra vonatkozó fontosabb adatok Dánéi Juliannától (sz. 1925., Adorján Julianna) származnak, aki Adorján-lányként 1947-ig élt a házban. 17. Valószínűbb, hogy Adorján Imre 1768-ban született, és huszonévesen alapított családot. 18. ENDES Miklós 1938. 306, 368.; TIVAI NAGY Imre: Csíki Pantheon. Emlékezés régi csíkiakról. In: Emlékezés régi csíkiakról. Csíkszereda 1996. 192-193. 19. Csíkmenaságon és Kászonban a különböző méretű és alakú ősi belsőtelkek a kocsiút két oldalán helyezkedtek el. Az útról nyíltak a zsákutcák, melyeket az ott lakó családok nevéről neveztek el. A család ősi háza valamikor a telek mélyén épült, majd a fiaknak házasságukkor a szülők ugyanezen a telken, az ősi háztól az úthoz való kijárat két oldalán építettek házat. Később a leszármazottak elkertelhették a közös telekből a saját ház körüli udvarrészt.; U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienn 1981-84. 102.; KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGY Imre 1972. 20. A menasági és kászoni hagyományok és népművészet közötti rokonságra KERÉKGYÁRTÓ Adrienn hívta fel a figyelmemet. 20. Dánéi Julianna elmondása alapján. A 19. századi katonai felméréseken nem ismerhető fel a telekkiosztás, így azok nem nyújtanak segítséget ebben a kérdésben. 21. ÚJVÁRI Béla csíkmenasági néprajzi gyűjtése során 1941-ben készített egy fotót a kötött kapuról, mely a Néprajzi Múzeum Fotógyűjteményében található (F 238960). 1962-ben KERESZTES Gyula elkészítette a műemlékkapu nyilvántartási lapját, melynek fotói elvesztek. 1965-ben KOVÁCS Dénes, továbbá az 1970-es években VÉCSEY Gyula csíkszeredai muzeológusok készítettek egyegy felvételt a kapuról, ezeken még látható a kiskapu fölötti mező farács-díszítése (a nyilvántartási lap és a fotók megtalálhatók a Hargita megyei műkincsvédő hivatal archívumában). Utóbbiakra MIHÁLY Zita hívta fel a figyelmemet. A csíkkozmási plébánia 1768-as évszámmal keltezett nagy kőkapuján ugyanaz a latin felirat olvasható, mint az Adorján-ház kapufeliratának első része. 22.1962-ben BAGOSSY Gyula elkészítette az épület műemlékvédelmi nyilvántartó lapját (megtalálható a Hargita megyei műkincsvédő hivatal archívumában). Az igen szűkszavú román nyelvű leírásból itt a következő adatokat emelném ki: Adorján Ignác háza, a haszonélvező Adorján Ferenc. A ház építésének éve: 1797. A feliratok közül csak a hátsó ház latin nyelvű feliratát jegyezték le. A leírás-