Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

20. kép. Háromrétegű mintafaragvány boltíves vakzsalugáterok között (Av. Pásztor u. 39.; EGEDI Tamás-KISS Lajos-FARKAS Imre) 21. kép Háromrétegű mintafaragvány boltíves vakzsalugáterek között (Av. Alsónyomás sor 6.) rend, azaz a csonkakonty alatt 2:1. A kisugárzási területen ettől eltérő arányok is megfigyelhetők (egyik szép példaként Kistelek említhető). Külön említést érdemel az alsóvárosi Szabadsajtó u. 13. szám alatt 1973-ban még állt, tekintélyes méretű gazdaház egyedülálló deszkaoromzata: a két hegyesszöget a megszokottnál nagyobb legyezők töltötték ki a hegyesszögekből kiinduló sugarakkal. A középső mező alsó részén téglalap alakba foglalták a napsugárdíszt, közepén kör alakból szétáradva; fölötte, a csonkakonty alatt két nagy angyalfigura az országcímer pajzsát hordozta

21 (29. 22a. kép. Kisnapsugár és timpanonos, kettős vakzsalugáter (Mv. Rákóczi u. 45/B-Csöndes u. 22.) 22b. kép. Gérbéllés, boltíves, kettős vakzsalugáter és kisnapsugár. (Mv. Móra u. 59.) 22c. kép. Széles kisnapsugár (Av. Hattyas sor 49.-Csonka u. 1.) kép). Az épület jelenleg már nem létezik, s múzeumba sem került a különleges oromzat. Bár a szegedi napsugárdíszes oromzatot isten-szemesként is említi TÖMÖRKÉNY István és BÁLINT Sándor, konkrét előfordulására csupán egyetlen és kései - ma már nem létező - példát tudunk. 1941-ben BÁLINT Sándor és a városi mérnöki hivatal jeles képviselője biztatására épült. Oromzatán a füstlyuk helyére egy háromszög alakú keretbe foglalt korongot helyeztek el, s ebből áradnak a sugarasak

22 (30. kép). A napsugárdíszes oromzatú lakóházak építésének engedélyezése során néhány általános előírás egységes érvénnyel betartandó volt: „a földszinti padlómagasság + 7,11 mtr magasságra teendő";