Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

23. kép. Fél kisnapsugár (Fv. Kecskeméti u. 11/B) 24a. kép. Fenyőminta gérbéllés és legyező között (Mv. Kormányos u. 5.) 24b. kép. Fekvő fenyőminta egymás fölötti, két legyezővel és egyes vakzsalugátenel (Mv. Kormányos u. 14.) a falerősítő pillérek, utóbb maguk „a főfalak +8,22 mtr magasságig mészhabarcsba fektetett téglából építendők; a pinczehely is egeket lakásul használni tilos leend; ezek utczai ablakai a végleges járda tekintetbe vételével építendők; az ideiglenes járda megállapítása végett a városi építészeti hivatal megkeresendő; 25a. kép. Gérbéllés (Mv. Rákóczi u. 71.) 25b. kép. Gérbéllés és oldalán álló változata (Fv. Sándor u. 36.) V 26. kép. Fordított gérbéllés (Fv. Sándor u. 36.) melléképület csak is gazdasági czélra használható; folyamodó köteles a tényleges építkezés megkezdését 24 órával előbb a v. mérnöki hivatalnál bejelenteni". A 2004 elején még álló lakóházak vizsgálatunk során átnézett, építési dokumentumai alapján az alábbi építőmesterek munkáját dicsérhetjük: Fölsőváros

: Csányi István (2), Csukonyi Fe-