Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön

romság oltalmába ajánlotta magát, de a motívum szülővárosukra is emlékeztette őket.

10 Tőlük a szomszédos falvak lakosai is átvették a mintát, de mindenütt helyi sajátosságok is mutatkoznak.

11 BÁLINT Sándor az alábbi településeket említette: szegedi tanyák, Algyő, Deszk, Feketetó, Földeák, Jázova, Kistelek,

12 Kiszombor, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Száján, Szentmihálytelek, Szőreg, Tápé, Tiszasziget, Törökkanizsa, Újszentiván, továbbá a „szögedi nemzettel" érintkező, keveredő Ada, Horgos, Királyhalom, Kiskundorozsma, Kiskunmajsa, Martonos, Obecse, Szegvár, azonkívül Apátfalva, Csanádpalota, Makó, Orosháza.

13 Saját Szeged környéki kutatásaink során, 2004-ben Csongrád megyében az alábbi településeken fényképeztünk régi napsugaras oromzatú házakat: Csongrád (ONCSA-házak), Domaszék (tanya), Ferencszállás, Hódmezővásárhely, Kiskundorozsma, Kistelek (város és tanya), Kiszombor, Makó, Röszke (tanya is), Szatymaz (tanya), Székkutas (ONCSA-házak), Szőreg, Tápé. Békés megyében Orosházán találkoztunk a napsugaras dísszel. A Délvidéken Szabadka és Topolya vonaláig általános gyakorlat volt a napsugaras oromzatok alkalmazása, de délebbre, Temerinben

14 és Csurgón is akadt néhány díszes ház. BESZÉDES Valéria szerint a napsugaras oromzat nem kizárólag a szegediség meghatározója, hanem a zentai és a topolyai változatok is fontos szerepet játszottak a Szeged és a délvidéki települések közötti közvetítésben. A szerző az alábbi délvidéki településekről hoz példákat: Ada, Bácsszőlős, Baj sa, Csantavér, Gyála, Horgos, Keresztúr, Kishegyes, Martonos, Mohol, Nagyfény, Oroszlámos, Szabadka, Száján, Telecska, Topolya, Törökkanizsa, Zenta.

15 Klamár Zoltán adorjáni, kishomoki és martonosi napsugaras házakról tett közzé fényképeket.

15 A Szerémségben nemcsak a házakat, hanem a górék végfalát is hasonlóan díszítették.

17 Tanulmányunk feladata Szegeden és környékén vizsgálni a napsugaras házak jelenét, ezért nem vállalkoztunk arra, hogy átfogó képet adjunk a Kárpát-medence egészéről. A formai hasonlóság és az újabb kori szegedi épületek értékelése miatt mégis fontos, hogy megemlítsük a más vidékeken föllelhető példákat. Kalocsán

18 és a környék szállásain,

19 illetve az azokból önálló településsé vált Homokmégyen

20 a házak állóhézagos deszkaormának felső szögletben 180 fokos elrendezésű napsugarak találhatók. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Mezőkövesdről,

21 Tardról,

22 Pamlényből,

23 Nógrád megyéből Sámsonházáról,

24 Heves megyéből pedig az alábbi településekről ismerünk napsugaras házakat: Adács,

25 Átány,

26 Boconád,

27 Csány,

28 Detk,

29 Egerszólát,

30 Kisköre, Kisnána, Nagyfüged, Poroszló,

31 Tarnazsadány,

32 Visonta.

33 További adatok származnak Bihar megyéből (Biharnagybajom,

34 Kornádi, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Zsadány), Pest megyéből (Nagytétény, Pilis), Békés megyéből (Békéscsaba, Orosháza, Öcsöd, Szeghalom, Vésztő),

35 Kárpátaljáról,

36 a felvidéki Rimaszombatról,

37 Rozsnyóról

38 és a moldvai csángók lakta Szabófalváról.

39 Szlovákiában az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Podbiel jellegzetes házai szintén napsugarasak 40 2004-ben a Pest megyei Isaszegen kazettás oromzatú napsugaras házakat fényképeztünk. A napsugaras motívumnak más megjelenési formáit is ismerjük. így a jellegzetes díszítés nemcsak házak oromzatain, hanem szárazkapus vagy kerítéses bejáratokon is megjelenik. A Dél-Álföldön többek között Szegedről, Makóról, Békésről

41 és Kiskundorozsmáról

42 vannak adatok. 2004-ben a Kárpát-medence nyugati felében, Kőszegszerdahelyen is láttunk napsugaras kaput, míg Erdélyben, például Csíkban egy más megjelenési formával találkoztunk.

43 A napsugaras díszítés eredete Ezt a díszítést egyes kutatók az ősi Napisten tiszteletére vezették vissza.

44 Ezzel szemben BÁLINT Sándor részletesen kifejtette, hogy „közvetlen eredete szerint a kultikus templomi művészetben gyökerezik, amely viszont tagadhatatlanul az archaikus napszimbólumot emelte szakrális jelképeinek rendjébe. A katolikus, majd nyomában a református egyház ugyanis a Szentháromság titkát a három isteni személynek megfelelően, háromszöggel ábrázolta, közepén sugárzó szemmel, amely a mindenkit és mindeneket látó, egyúttal gondviselő Urat jelképezi."

45 A 18. század pestisjárványait a hívő lelkek Isten büntetésének érezték, és fogadalomból, engesztelésből országszerte Szentháromság