Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön

szobrokat állíttattak. Ezért vált amulette a Szentháromságot jelképező, bajelhárítónak érzett háromszög, közepén Isten szemével. A motívum szegedi „Istenszöm" elnevezése in­nen ered. Szinte minden hangsúlyos helyre tették: templomok homlokzatára, oltárok, szószékek oromzatára. 46 A tanulmány készíté­se során az alsóvárosi templom főoltáráról és a Szent József oltárról, illetve a felsővárosi templom főhomlokzatáról és padjairól készí­tettünk fényképeket. 1. kép. A Szeged-alsóvárosi templom főoltára feletti Szentháromság jelkép, közepén Isten szemével (A fotókat VALKONY Károly készítette) A díszítés hamarosan kikerült a lakóházak­ra is. Mai napig országszerte sok helyütt figyel­hetünk meg polgárházakon napsugaras díszí­tésű kapukat, a parasztság körében pedig nap­sugaras oromzatú házakat is. Ezeket eleinte nemcsak díszítés céljából alkalmazták, hanem azért is, hogy a benne lakókat megoltalmazza a gonosz lélek kísértéseitől, rossz emberek szándékától. A motívum föllelhető volt még kemencék előtéin, vízimalmokon is. 47 Később ugyan elfelejtették az eredetét, rendeltetését, mégis a nép hagyománytiszteleténél fogva fön­nmaradt. 48 A napsugárdíszes motívum világi épületeken való alkalmazása a nagy katolikus központok környékén a leggyakoribb, amint arra a példák felsorolásánál már utaltunk. Itt említést érde­mel a kalocsai, egri püspöki székhely, valamint a szegedi ferencesek és minoriták barokk építé­szetének hatása. A ferencesek és a nép között annyira intenzív, erőteljes lehetett a kapcsolat, hogy a hívők nemcsak a vallásos lelki tartal­makat, 49 hanem az ott látott szakrális formákat is magukkal vihették otthonaikba. Ez a transz­cendencia emblematikus megjelenítését és a vallásos közösséghez tartozást jelenti. A felsorolt példák más része azt is bizonyít­ja, hogy a motívum más felekezetek által la­kott vidékeken is megjelent. Például Makón napsugaras házvégek nemcsak a katolikus vá­rosrészben fordultak elő, hanem szórványosan az egész törzsökös városban. Ugyanez a motí­vum a makói református ótemplom szószékkel szembeni, 1828-ban épült északi kórusfalán is föllelhető. 50 2005-ben nemcsak a római katolikus Csík­ban, de még a Szentháromságot nem valló magyarzsákodi (Erdély) unitáriusok némely kerítéskapuján is láttunk napsugaras díszítést, ám ezt az ott lakók eredetmagyarázat nélküli, hagyományos díszítőelemnek tekintették. A napsugármotívum széleskörű elterjedésének oka az lehetett, hogy az emberek élete még száz évvel ezelőtt is szorosabban kötődött a természethez, jobban függött annak jelensége­itől. A Nap járása adta meg az élet ritmusát, ezért sokkal közelebb érezték azt magukhoz. Napsugaras házak megjelenése Szegeden A szegedi népművészet egyik legjellegzete­sebb hajtása a külvárosi házak oromzatának napsugaras díszítése. Az „Istenszöm" szegedi oromzatokon nem maradt fenn. Az elnevezést TÖMÖRKÉNY István 51 és BÁLINT Sándor jegyezte le, de SEBESTYÉN Károly nem hal­lotta ezt a kifejezést. 52 Ennek magyarázata az lehet, hogy az 1879. évi árvíz pusztításával tűn­tek el azok a házak, melyeken ez a motívum volt. Az árvíz utáni újjáépítéskor pedig nem használták fel, mert annak bajelhárító funkci­ója már elhomályosult. 53 Makón azonban az 1950-es években még 5-6 istenszemes ház volt. A katolikus város­részében, Bujákon, az Iskola utca 15. szám alatt most is áll az a 19. század elején épült nagygazdaház, melynek napsugaras házvégén középen háromszögre a Szentlélek jelképét, szálló galamb bádogalakját helyezték. 54 Bács­kai oromzatokon is hangsúlyozott formában jelenik meg az istenszem vagy az istenszemben a stilizált galamb. 55 A díszítés a templomból a tiszai faúsztatás föllendülésével, BÁLINT Sándor szerint a 19. század legelején került ki a házak oromza­tára. 56 Korábban ugyanis a háztetők homlok­zata csak nádra tapasztott sima fal volt. 57 Ez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom