Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön
szobrokat állíttattak. Ezért vált amulette a Szentháromságot jelképező, bajelhárítónak érzett háromszög, közepén Isten szemével. A motívum szegedi „Istenszöm" elnevezése innen ered. Szinte minden hangsúlyos helyre tették: templomok homlokzatára, oltárok, szószékek oromzatára. 46 A tanulmány készítése során az alsóvárosi templom főoltáráról és a Szent József oltárról, illetve a felsővárosi templom főhomlokzatáról és padjairól készítettünk fényképeket. 1. kép. A Szeged-alsóvárosi templom főoltára feletti Szentháromság jelkép, közepén Isten szemével (A fotókat VALKONY Károly készítette) A díszítés hamarosan kikerült a lakóházakra is. Mai napig országszerte sok helyütt figyelhetünk meg polgárházakon napsugaras díszítésű kapukat, a parasztság körében pedig napsugaras oromzatú házakat is. Ezeket eleinte nemcsak díszítés céljából alkalmazták, hanem azért is, hogy a benne lakókat megoltalmazza a gonosz lélek kísértéseitől, rossz emberek szándékától. A motívum föllelhető volt még kemencék előtéin, vízimalmokon is. 47 Később ugyan elfelejtették az eredetét, rendeltetését, mégis a nép hagyománytiszteleténél fogva fönnmaradt. 48 A napsugárdíszes motívum világi épületeken való alkalmazása a nagy katolikus központok környékén a leggyakoribb, amint arra a példák felsorolásánál már utaltunk. Itt említést érdemel a kalocsai, egri püspöki székhely, valamint a szegedi ferencesek és minoriták barokk építészetének hatása. A ferencesek és a nép között annyira intenzív, erőteljes lehetett a kapcsolat, hogy a hívők nemcsak a vallásos lelki tartalmakat, 49 hanem az ott látott szakrális formákat is magukkal vihették otthonaikba. Ez a transzcendencia emblematikus megjelenítését és a vallásos közösséghez tartozást jelenti. A felsorolt példák más része azt is bizonyítja, hogy a motívum más felekezetek által lakott vidékeken is megjelent. Például Makón napsugaras házvégek nemcsak a katolikus városrészben fordultak elő, hanem szórványosan az egész törzsökös városban. Ugyanez a motívum a makói református ótemplom szószékkel szembeni, 1828-ban épült északi kórusfalán is föllelhető. 50 2005-ben nemcsak a római katolikus Csíkban, de még a Szentháromságot nem valló magyarzsákodi (Erdély) unitáriusok némely kerítéskapuján is láttunk napsugaras díszítést, ám ezt az ott lakók eredetmagyarázat nélküli, hagyományos díszítőelemnek tekintették. A napsugármotívum széleskörű elterjedésének oka az lehetett, hogy az emberek élete még száz évvel ezelőtt is szorosabban kötődött a természethez, jobban függött annak jelenségeitől. A Nap járása adta meg az élet ritmusát, ezért sokkal közelebb érezték azt magukhoz. Napsugaras házak megjelenése Szegeden A szegedi népművészet egyik legjellegzetesebb hajtása a külvárosi házak oromzatának napsugaras díszítése. Az „Istenszöm" szegedi oromzatokon nem maradt fenn. Az elnevezést TÖMÖRKÉNY István 51 és BÁLINT Sándor jegyezte le, de SEBESTYÉN Károly nem hallotta ezt a kifejezést. 52 Ennek magyarázata az lehet, hogy az 1879. évi árvíz pusztításával tűntek el azok a házak, melyeken ez a motívum volt. Az árvíz utáni újjáépítéskor pedig nem használták fel, mert annak bajelhárító funkciója már elhomályosult. 53 Makón azonban az 1950-es években még 5-6 istenszemes ház volt. A katolikus városrészében, Bujákon, az Iskola utca 15. szám alatt most is áll az a 19. század elején épült nagygazdaház, melynek napsugaras házvégén középen háromszögre a Szentlélek jelképét, szálló galamb bádogalakját helyezték. 54 Bácskai oromzatokon is hangsúlyozott formában jelenik meg az istenszem vagy az istenszemben a stilizált galamb. 55 A díszítés a templomból a tiszai faúsztatás föllendülésével, BÁLINT Sándor szerint a 19. század legelején került ki a házak oromzatára. 56 Korábban ugyanis a háztetők homlokzata csak nádra tapasztott sima fal volt. 57 Ez-