Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SÁRI ZSOLT: A Hangya szövetkezet mintafaluja - Tordas

Az első évek Viszonylag nehezen indul meg a szövetkezet megszervezése, az országos hálózat kiépítése. Alapvetően fogyasztási szövetkezetet próbáltak létrehozni, néhány év elteltével azonban rájöttek, - kezdetben élelmiszerek szétosztásával, a munka koordinálásával foglalkozott a szövetkezet - hogy szélesíteni kell a szövetkezet feladatait főleg gazdasági cikkek, ruházati termékek, háztartási áruk, gépek és szerszámok előállításával. A Hangya általános termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetté vált néhány év alatt. Az első helyi szövetkezetek vezetői a falusi értelmiség köréből kerültek ki: papok, tanítók, jegyzők voltak. Persze ezek az értelmiségek megpróbálták a helyi iparosokat, gazdákat megnyerni az ügy érdekében, abból a célból, hogy a helyi, paraszti társadalomban gyökeret verjen a szövetkezetei mozgalom. A helyi szövetkezetek megjelenése az első években a Hangya-boltok képében realizálódott. Kedveltségüket az alacsony ár és az állandó minőség garantálta. Az 1940-es években azt fejtegetik, hogy a Hangya szövetkezeti boltokat csak bizonyos áruféleségek miatt keresik fel a falusiak, megmarad mellettük a szatócsboltok hálózata is. Az 1940-es évek közepén politikai hatásra, a zsidó boltok ellehetetlenítése miatt válnak a Hangya szövetkezetei boltok még inkább az első számú állandó kereskedelmi forrássá a falvakban. A szövetkezeti boltok számának alakulása is érdekességeket rejt, amit a következő táblázat számsorai is jól mutatnak. Az első világháború végén már több mint kétezer üzlete van a szövetkezetnek, a trianoni határ meghúzása miatt ez a szám több mint a felével lecsökken, de egy év alatt több mint 700 új üzletet hoznak létre. 1. Táblázat. A helyi Hangya Szövetkezetek számának alakulása Év Szövetkezetek száma 1900 100 1905 500 1911 1000 1919 2242 1920 1044 1921 1777 A Hangya Szövetkezet fejlődése, a virágkor A szövetkezet fejlődése több aspektusból is megfigyelhető. A már látott nagyarányú üzletnyitás mellett a termelő, ipari és a szolgáltató ágazat területén is óriási fejlődésen ment keresztül a szövetkezet. Ennek legfontosabb állomásai a következők: 1905: Központi áruházat és bérházat építenek Budapesten, 1909: megalapítják a Budafoki központi pincét, 1909—11: kávépörkölő, kötélverő-, asztalos-, lakatosműhely, ládagyár, só-, cukor- és fűszerőrlő telepek, kézműáru-, értékesítő alosztály megszervezése, 1916: Hangya Ipar Rt. - albertfalvai gyártelepének megalapítása. A Hangya az első világháború befejezéséig folyamatosan fejlődött, tulajdonosa volt, illetve érdekeltségi körébe tartozott csaknem húsz társaság, köztük: a Hangya Ipar Rt., a Futura, a Háztartás, a Pannónia, a KEVE, a Mone, a Centrum, a Magyar Pénzügyi Szindikátus, a Tőzegkitermelő Rt., az Ecclesia Rt., a Hegyvidéki Aruboltok Rt., a Magyar-lengyel Kereskedelmi Rt., a Közalkalmazottakat Ellátó Közérdekű Rt., a Betegsegélyező Pénztár, az Erzsébet Kórház. A szövetkezet fejlődése mind szakterületek szerint, mind országos elterjedésében is kiszélesedett, az ország egyik legnagyobb vállalkozásává nőtte ki magát. A 30-as évek közepére újabb fejlesztések történtek: - bővítették a Hangya Ipar Rt. albertfalvai ipartelepét (gyufa, cipőkrém, kékítő, tinta, fémtisztító és mustárgyártás, meszelő- és ecset-gyár), cirokseprűgyárat hoztak létre Mezőtúron, - egy budafoki borpince megvásárlása (bor, pálinka, konyak, sósborszesz és likőr), - az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom létrehozása, - résztulajdonlás a Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. szerencsi gyárában, - tulajdonjog a Züszt és Társa Textilművek Rt-ben, - békéscsabai Sertésforgalmi és Húsipari Rt., - futura: a magyar szövetkezeti központok részvénytársasága - mezőgazdasági termékek gyűjtése, terjesztése, - Magyar Gyógynövény Rt., - Szövetkezeti Paprikaipari Rt. (Bátyai Paprikamalom és Növényszárító, Fajszi paprikamalom és Kereskedelmi Rt.).