Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SÁRI ZSOLT: A Hangya szövetkezet mintafaluja - Tordas

Az ipari és szolgáltató vállalatok létrehozásának célja, hogy minél olcsóbban állítsák elő azokat a termékeket, amiket a szövetkezeti boltokban árusítanak, így a gazdák is olcsóbban jutnak a különböző termékekhez, valamint az alacsony árak miatt a falusi és városi lakosság körében is népszerűvé váljon. A szövetkezeti mintafalu gondolata Az 1930-as évek végén született meg a szövetkezeti mintafalu létrehozásának gondolata. A Hangya Szövetkezet igazgatótanácsa 1938. szeptember 22-én tárgyalta meg a mintafalu létrehozásának tervezetét. A minél gyorsabb megvalósítás érdekében „Szövetkezeti Tanulmányalap"-ot hoztak létre. A tanulmányalap még abban az évben megkezdte munkáját. A mintafalu létrehozását a gazdaságilag is megerősödött Hangya Szövetkezet egyik fontos küldetésének tartották, kiemelve a tőkehiányban szenvedő birtokos parasztságot hozzájuttassák a jobb gazdasági feltételekhez: új technológiákhoz, modern eszközökhöz. A szövetkezeti mintafalu létesítésének céljai: - a szövetkezeti létesítmények bemutatása, - a szövetkezeti tervek, megoldások gyakorlati kipróbálása volt. A Hangya különböző tevékenységeivel a falvakban tanítóként próbált meg eljárni, új és modern eszközök használatát, új technológiák bevezetését segítették. A Tanulmányalap Tordas községet jelölte ki a mintafalu helyszínéül, az elnevezésében pedig a Hangya elhunyt elnökéről emlékeztek meg: „Balogh Elemér Szövetkezeti Mintafalu". Tordas kiválasztásának több oka is volt. Fontosnak tartották a fővároshoz való közelségét, könnyű megközelíthetőségét. Jól működött a településen a szövetkezet, aminek ekkor már több évtizedes múltja volt és sok taggal is rendelkezett. Nem volt elhanyagolható emellett egy személyes aspektus sem, DÖMÖTÖR László a Hangya jogtanácsosa Tördason született. Tordas A Fejér megyei település Martonvásártól 4 kilométerre a Mezőföldön helyezkedik el. 1941-ben 1384 lakos zömében evangélikusok, római katolikusok, reformátusok éltek a faluban. Alapvetően mezőgazdasági település nagyarányú cseléd és munkás réteggel. Legjelentősebb uradalom a faluban a Dreher-birtok volt, amely malmot is üzemeltetett a településen. A nagyatádi földosztás során az uradalom is fölajánl területeket kiparcellázásra a Martonvásárt és Tordast összekötő út mellett. A parcellákhoz jutott gazdák fölajánlották kisbirtokaikat a Hangya számára, ezen a területen hozzák létre a mintagazdaságot. A sokvallású településen 1904-ben alakult meg a Hangya Szövetkezet, amely egy évvel később megnyitotta első boltját egy bérelt épületben. 1911-14 között fölépítették a szövetkezet új épületét, melynek építésében a tagok téglával, földmunkával és fuvarral segítkeztek. 1910-ben megalakították a helyi Hitelszövetkezetet az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezeteként. 1935-ben egy újabb szövetkezet alakult a településen az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ heA TORDAS! HANGYA ELSŐ BÉRELT HELYISÉGE 1905-BEN AZ ÉPÜLET MA IS ALL 2. kép. A tordasi hangya első bérelt boltja A TAGOK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 1914-BEN ÉPÍTETT HANGYA SZÖVETKEZET! SZÉKHÁZ 3. kép. A tordasi Hangya szövetkezeti épülete. In: WÜNSCHER F. 1941.