Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
BÁLINT JÁNOS: Kovácsmunkák a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében
JEGYZETEK 1. BOD GÁL Ferenc 1967. 2. 208. (részlet) „Az egri káptalan számára készült kovácsmunkák 1915. április 22-től: április 22. 2 új patkó verés, április 24. 24 sróf muterokat platókat én adtam reá, 12 db spernác szög csinálás, április 26. 8 új patkó verés, sarokvas nádlás, május 1. 2 új sróf ekébe két persely kútgémre 8 erős szögekel 2 ösztöke élezés 11 drb gomb bika szarvára 30 drb egy új rigli 2 kanfiival, egy kapcsoló 2 sasai ócska ráfhúzás, zárba új kulcs és kijavítva udvarba" 2. LÖFFLER Erzsébet 1984. 290. 3. HECKENAST Gusztáv 1991. 74. Kassáról szállítanak Mátyás király esküvőjére 200 fazekat (10-ben egyszerre két ökör főhet, 20-ban fél ökör) kanál, kés, serpenyő stb. 4. Fazola Henrik 1770 körül több hámort is épít Diósgyőr környékén. A ma is látható vasművet fia, Fazola Frigyes helyezte át Ómassáról 1813-ban Újmassára. 5. HECKENAST Gustav 1991. 157. 6. KÁKONYI Gyula 1986. 15. Jellemző, hogy egyetlen ásatásnál 200 db egymástól különböző kulcsot találtak. A 18. században XVI. Lajos francia király kedvelt időtöltése volt műhelyében különböző rafinált zárak készítése. Uo. 19. 7. BÁRÁNYINÉ OBERSCHOLL Magda 1941. 6. 8. MOLNÁR József 1966. LXXVII. 2. 296.; FÉNYES Elek említi: „Gömörből Debrecenbe minden országos vásárkor több száz szekér megy le vassal, sajtárokkal és más faeszközökkel terhelve, 's visszamenet raknak gabonát, szalonnát, bort,..."; Szilágyi József kovácsmester 1900-ban „vasanyagot Miskolcon Kukácskánál, vagy Mezőcsáton vásárolta, de nagyon sok esetben ó vasat" használt. BODGÁL Ferenc 1967. 214. 9. Id. SEREGI György-ifj. SEREGI György 2002. 14-16. 10. BÁRÁNYINÉ OBERSCHALL Magda 1941. 34. Említést tesz egy tokaji ház ablakrácsáról „melynek párhuzamos rúdjait naturalisztikus felfogású rózsák sora ékíti." 11. Ulászló király 1496-ban a pécsi püspök szolgálatára rendelte Bolgár Tamás cigányvajdát 25 sátoralja cigánnyal puskagolyók és más hadiszerszámok készítésére. HECKENAST Gusztáv 1991. 52. 12. Az első motívum-gyűjtemény megalkotása Mathusin Jousse nevéhez fűződik 1627-ben. 13. BÁRÁNYINÉ OBERSCHALL Magda 1941. 7. IRODALOM BÁRÁNYINE OBERSCHALL Magda 1941 Régi Magyar vasművesség. Budapest BODGÁL Ferenc 1967 Az ároktövi kovácsok. Ethno-graphia LXXVIII. 2. 202-217. HECKENAST Gusztáv 1991 A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Budapest KÁKONYI Gyula 1986 Zárak, lakatok. Budapest KISS László-KISZELY Gyula-VAJDA Pál 1981 Magyarország ipari műemlékei. Budapest LÖFFLER Erzsébet 1984 Gyöngyösi céhek a 18-19. században. (szerk.: HAVASSY Pé-ter-KECSKÉS Péter) In: Tanulmányok Gyöngyösről. 287-318. MOLNÁR József 1966 Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethnographia. LXXVII. 2. Budapest 1984 Tanulmányok Gyöngyösről (szerk.: HAVASSY Péter-KECSKÉS Péter) 507-546. SEREGI György-ifj. SEREGI György 2002 Iparművészet 1100 fokon. Budapest