Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen

33. kép. A Tanya nevú határrészben, egy Tegehalmon álló tanyában volt található ez a kukoricásgóré, amelyet nyári lószínnel építettek egybe. A végajtós, függőleges lefutású lécekkel készült góré padlásolt, benne galambköltés folyik. Keleti oldalfalához öt gyalulatlan akácoszlopra támaszkodó féltetőt építettek. A déli részén függőlegesen lefutó szélfogó- és árnyékvető deszkázatot láthatunk. A góré falához jászolt építettek. Nyáron itt tartották az igáslovakat 34. kép. Székkutas határában, a Pusztán Füvesi Mihály elhagyott tanyáján álló "kűlábas" góré.( Az építmény felmérési adatait lásd: NAGY Gyula. 1975. 250.) A négy végén emelt erős támfalszerű téglalábazat a góré vázát szilárdítja, a tetőzetet biztosan tartja. A téglával emelt góré alatt disznóól volt, amelyet korábban deszka akollal, udvarral kerítettek el, majd hevenyészve fölállított oszlopokra drótszövetet vontak köré 35. kép. Az egykori nagygazda: a Hódi Kenéz család (később Nagy Ödön) sóshalmi telkén áll ez a több vagon befogadó képességű, a 20. század elején épült kukoricagóré. Nyolc téglalábazat tartja a csapott végű tetőzetet, és merevíti a tető alatt, középen, illetve a padlózatnál elhelyezett erős fagerendákat. Középen tömör deszka lengőajtó vezet az osztatlan beltérbe. (Az ajtó alatt valaha falépcsőzet szolgált a feljutásra.) 36. kép. A 35. sz. fotón látható sóshalmi lábas góré hátsó fele a hozzá épített féltetős sertésólakkal, és az előttük lévő, kettéválasztott kifutóudvarral. A közeli artézi kútról földre fektetett csövön vezették a vizet az itatóvályúhoz