Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen

SZÜKSÉGGÓRÉK 37. kép. Kopáncson Olasz Bálint tanyájában, a tanyaház déli végén maga eszkábálta kukoricás góréja. Hat görbe akácoszlopot drótszövettel vett körül. A keleti végén deszka lengőajtót helyezett a bejáratra. A tetőre fedőanyagnak alól ízikcsutkát rakott, rá pedig réti szénát 38. kép. Rudakból, lécekből, deszkadarabokból összebarkácsolt szükséggóré az ördöngősi határban. (A közelben egykori uradalmi erdő van, és az építőanyagot: az ágakat, rudakat innen vágták hozzá.) A tetőzetet keresztbe rárakott csutkaszár, sás és nád képezte, míg a lekötetlen fedést a vihar szét nem hordta FELTETOS MÉHESEK 39. kép. Féltetős méhes Sarkalyban, mint téli tároló hely. Benne ajtókeret, bontásból gerendák láthatók 40. kép. A 39. sz. kép részlete. A falnál állványként elhelyezett ajtókereten szalmából font méhkas és házilag barkácsolt doboz alakú méhkaptár. A sarokban rossz ruhák, zsákok, a kép jobb szélén a gerendák vége látható 41. kép. A Kakasszék-ér partján, a Pusztán álló Lévai Sándor tanyájában látható féltetős méhes a tavaszi hordás kezdetén, amikor elvitték a falhoz betolt kaptárok elől az ott felhalmozott lomot, és a méhek munkáját elősegítendő, a kaptárokat a védő drótszövetig előre húzták