Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen

2-3. korszak Kapitalizmus kora (2.: 1850-1879. 3.: 1880-1945.) A kapitalizmus mindkét vásárhelyi korszakából nagyon gyéren csörgedeznek az írott adatok. Levéltáraink egy-két becsüt, árvaszéki vagyonleltárt őriztek meg. A 2. korszakból: NAGY Gyula azt írja, hogy a 19. sz. második felében Orosházán még voltak földbeásott gabonásvermek, de a tanyákon, főleg a vásárhelyi Pusztán nem, mivel a talajvíz magasan állt, és a gabona megrothadt, összepenészedett volna. A Pusztán, a föld fölé „.. .kúp alakú gabonatárolót építettek, s érdekes, hogy ezt is veremnek nevezték." Volt tanya a Cinkus-ér partján, ahol 4 is sorakozott. Az utolsók az 1920-as években omlottak össze. „Vályogból rakták s egy embernél valamivel magasabb volt. A verem tetején volt a nyílása. Nyomtatás előtt mindig rendbe hozták, kívül-belül kijavították, azután tűzzel kiszárították, belül pedig meszelték... Csurig töltötték és amikor megtelt, tapasztották. "

6Ő A vásárhelyi Városi Levéltár II. 392/1853. sz. irata a „ Vásárhelyi tanács külső ingatlanjainak leltára" alatt az alábbi tárolókat sorolta föl: Szénáskerti csőszlakban A házban 1 kamra (nád fedelű). „Széna raktár kő oszlopokra deszkából nád fedélre 2. db. Szalma tartó szín deszkából nád fedélre 1. db. " Körtvélyesi csőszlakban A nádfedelű házban egy kamra. Rárósi Tanyán lévő csősz lakban Nádfedelű házban egy kamra. „Lóistálló és Kocsi szín nád fedélre 1. db. Csikó nagy szín Kőlábakra nád fedélre 1. db. Csődör szín Két Kapura nád fedélre 1. db. Nagy hambár Kőlábakra zsindely fedélre 1. db. " Az árvaszéki anyagban talált becsük alapján 1871. szeptember 9-én Német Pál és kiskorú gyermekeinek ingatlanán A. 320. 872. Gorzsai 4. sz. tjkben 2

/

6 18. b. r. sz. alatti 70 365

/

16ü0 hold réti földön „hat öles kőlábra épült zsindely tetejes-góré - és magtár - új épület - 700

ft." Az IV B. 1408/d. árvaszéki iratok között Szőke Pál tanyai földjén 1873. október 1-én a tanyaházban becsültek egy kamrát. „A tanya épülethez közel vályogfal és nád tetőre épített magtár találtatik, melybe a bejárás egyszerű zár nélküli ajtón történik, van benne 3. rekesz, 7 darab deszkával... teteje javítást kíván. -" A B/251. 873. sz. iratban Szél Nagy János tanyaföldi tanyájában 1873. szeptember 24-én a becsüs a házban többek között talált egy kamrát. 1876. augusztus 26-án Deák Nagy Imre pusztai földjén lévő gaztetejű, rossz állapotban lévő tanyaházában volt egy kamra. A Tanyaföldi tanyájában zsindelytetejű lakóházában szintén van egy kamra. „Egy 6. m. hosszú, 5. m. széles, zsindely tetejű közép karban levő magtár, méterenként 12 fforinjtjával. 72." A 3. korszakból: 1891. október 30-án fölvett becsű alapján Tolnai Károly bognármesternek a Pusztán, a Ficsér-dűlő-Sámson-oroházi út találkozásánál lévő vályogfalú, cseréptetejű tanyájában egy kamra is volt. 1897. november 5-én fölvett 7101/1917. Ai. jelű becsüben Kardos János Kútvölgy-dűlői tanyaföldjén egy vertfalu tanyaházban volt egy kamra. Az „istálló 8

a h 3- sz. vert falú Zsindely tetővel - van benne istálló kocsi szín ol -" Ugyancsak a IV B. 1408. Hódmezővásárhely Arvaszékének irataiban, az 1058/1923. Ai. becsüben Szatmári Sándor tanya 869. sz. földjén találtak egy „15 m. hosszú 6 m. széles vájug falu gaztetejű Zsindelel szegett tanyázat, benne 1 kamra." Továbbá, „14. m. hoszu 4. m széles vájug falu szimpla cserép tetejű 3 ólat 1. nyitott elejű szint foglal magában. 6 m. hoszu 2 m széles oszlopokon álo léczoldalú zsindel tetejű 1. gorét foglal magában az mai forgalmi értéke 32 ezer koronára becsüljük. " # NAGY Gyula az egyik tároló épületről, a hombárról ezeket írta: „Falát vesszőből, lécből, deszkából és vályogból készítették. A vesszőhombár a Tisza közelében terjedt el. " A hombárt összeállítva, de cserép nélkül, szállítható állapotban a vásárhelyi piacon még a 20. század elején is