Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen

(Megjegyezzük, hogy a „megközelítőleg" jelet táblázatainkban azért vagyunk kénytelenek használni, mivel a százalékszámításnál a század értékek után még további tört részek maradnak, amelyeket kerekíteni kell, ezért oszlopnyi számsorban már jelentékeny eltérés mutatkozik. Lásd az első táblázatunknál a 151 szállásra számított százaléknál a végeredmény 66,13 százalék, míg az összefoglaló táblázatnál 66,25 százalék mutatkozott. Mindkét eredmény azt jelzi, hogy a 151 szállásnak kb. 66,2 százalékán volt szín található.) Összefoglaló táblázat a színekről Az épület beosztása Számuk 151 szállás %-a 100 szín %-a Szín Egyosztatú 12 7,94 12,00 Kétosztatú 32 21,19 32,00 Háromosztatú 6 3,97 6,00 Ncgyosztatú 2 1,32 2,00 A „két szín" egyike + 1 0,66 1,00 Összesen 53 35,09 53,00 Kocsiszín Egyosztatú 3 1,98 3,00 Kétosztatú 6 3,97 6,00 Háromosztatú 3 1,98 3,00 Négyosztatú 1 0,66 1,00 Összesen 13 8,60 13,00 Juhszínek Egyosztatú 25 16,55 25,00 Kétosztatú 5 3,31 5,00 Összesen 30 19,86 30,00 Egyéb színek Egyosztatú Borjúszín 1 0,66 1,00 Dohányszín 2 1,32 2,00 Kétosztatú Tehénszín 1 0,66 1,00 Összesen 4 2,64 4,00 Színek mindösszesen 100 - 66,25 100,00 Az 1. jegyzetünkben említett, korábbi dolgozatunkban kitértünk arra, hogy a juhok szálláshelyét az ólak, aklok, isztrongák teljesen nem fedik, és bővítésére visszatérünk. Ez most, a színek esetében következett be. Azt is jeleztük, hogy ennek mind nyelvészeti, mind építészeti és használatbavételi oka van. Szín alatt a magyar parasztság igen sokféle módon, többféle anyagból készült, és a legkülönbözőbb állatok tartására, illetve eszközök tárolására használt építményeket emelt. Ezek lehettek egy- és többosztatúak, különálló épületek, illetve a legkülönbözőbb létesítményekkel együtt, továbbá egy fedél alatt. Először a juhok szálláshelyének tisztázását fejezzük be. Mindjárt itt van a juh szavunk. A 18. században területünkön még csak a racka, erdélyi racka és legfeljebb a cigája ismert. A 19. század elején a Károlyi uradalomba hozzák be a merinói birkát, amelyet gyapja miatt tarta-