Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

117. kép Av. Középkapu u. 19. középső két gérbéllést fenyőminta és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis, szellőzőnyílás (117. kép). A tetőt szalagcserép födi. A jó állapotú épület stílusához jó érzékkel készítették el az igényes, sötétbarna deszkakapukat. Av. Középkapu u. 30. A telek utcafrontjának jobb oldalára épített lakóház másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzatának gazdag kivitelű zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső gérbéllést két oldalról boltíves, kettős vakzsalugáter, gérbéllés, szintén boltíves, de egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A leegyszerűsített homlokzaton stílusidegenek az ablakok (118. kép). 118. kép Av. Középkapu u. 30. Av. Nyíl u. 7. Bullás-ház A telek utcafrontjának bal oldalára 1881—1882ben építtetett Bullás Mihály és neje, Kézi Rozália földszintes lakóházat és mögé melléképületet.

117 Jelenleg meglehetősen széles, igen jól karbantartott lakóház utcai homlokzatát a teljes két traktus szélességében új, de nagy vonalakban a hagyományos szerkesztési elveket követő, napsugárdíszes oromzat koronázza. Zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső kisnapsugarat két oldalról szokatlan, széles, egyes vakzsalugáter, gérbéllés, kettős vakzsalugáter és legyező fogja közre; alattuk csipkézel. A keskeny deszkákból 119. kép Av. Nyíl u. 7. készített napsugármotívum közepén négyszögletes a zsaluleveles szellőzőnyílás. Az elhagyott csonkakontyolást szimbolikusan jelezték. Alul kissé leegyszerűsített módon újították föl a hagyományos formájú, finoman díszített ablakokat övező és a homlokzatot tagoló vakolat-ornamentikát (119. kép). Av. Nyíl u. 43. Rácz-ház Története: A 367 í Jöles - 19 m széles és 70 m mélyen hátra nyúló - telek utcafrontja bal oldalára Rácz József építtetett földszintes lakóházat. (Az építési iratok adatai nem kerültek bevezetésre az Építési Törzskönyvbe, ezért azok nem utolérhetők.) A földműves ember háromosztatú háza 1880-ban, a nagyárvíz után elsőként épült meg az utcában. A faoszlopos ereszalját - kissé még meg is szélesítve - 1903 előtt már beépítették egy második szoba számára.

118 Az építtető fia, az 1885-ben született Rácz Kálmán négyholdas törpebirtokát két-három hold bérelt főiddel és egy hold paprikaföld feles művelésével toldotta meg.

119 Közvetlenül a lakóház mögé özv. Rácz Józsefné istállót és kocsiszínt készíttetett Szabó Antal építő rajza alapján 1903-1907 között, amikor is - második kérelemre - azzal kapott engedélyt, hogy „köteles a melléképületet szilárd anyagú tűz és végfallal ellátni és a terven pirossal jelzett az istálló szennyvizének levezetésére csatornát és cement falazatú ürgödröt építeni". Ekkor az udvar átellenes sarkában kukoricahombár állt. Közben, 1906-ban falazott utcai kerítést is emeltetett. 1906-1908 között - az istállót és a kocsiszínt megcserélve - az istálló megnagyobbítása végett az udvar felé toldalékot illesztett hozzá Csala János építő rajza alapján (120a kép). 1910-1913 között magának az utcai, zsindellyel födött lakóháznak az átalakítása és kibővítése került sorra. A hozzá való tervet Móra János építőmester készítette, amely szerint két darab szoba-konyhás lakásra osztották a házat a folyosó túlsó végének kiszélesített beépítésével. Az 1910. február 10-én kelt kérelemre március 3-án született meg az építési enge-