Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

93a. kép. Mv. Remény u. 12.-Nemestakáes u. 51. alaprajzok és homlokzatterv; 1882. 93b. kép. Mv. Remény u. 12.-Nemestakács u. 51. Az eredeti vakolatmustrát azonban - jóval gazda­gabban és igényesebben - kimondottan a polgári épí­tészetből vett, kissé a romantikát idéző elemek ké­pezték: profilos ablakkeretezés rombuszos fríz fölött vízszintes, fogsordíszes szemöldökkel és gyémán­tkváderes parapettel; toszkán jellegű pilaszterek tör­zsükön profilos vakolattükörrel; különösen finom részletképzésű, filungos utcaajtó apró osztású fölülvi­lágítóval. A javításra szoruló, két traktus szélességű, napsu­gárdíszes oromzat zsalugátersávja más, mint a terven jelölt. Attól eltérően nem kilenc, hanem páros számú, és pedig nyolc rekeszből áll: két gérbéllés, fordított gérbéllés és legyező alkotják a felét. (A terven a közép­ső gérbéllésX kétfelől álló, majd fekvő fenyőminta, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre.) A középső hat elem alsó, fél sávját jelenleg egyenletes lécezés tölti ki. A napsugármotívum közepén koronggal fö­dött a kör alakú kis nyílás. A tetőn stílusosan igen hangulatos a patinás, kissé hullámos felszínű, mohos, hódfarkú cserépfedés (93b. kép). Az épülethez stílusidegen, sima bádogkapu csatla­kozik. A udvari homlokzata a tornác beépítésével és a nyílások rendezetlen elosztásával alakult ki. Mv. Szekeres u. 3. Tóth-ház Története: A 175 ÍJ öles telek utcavonalának bal olda­lára épített Tóth Mátyás és neje, Meggyesi Éva (és ­az Építési Törzskönyv szerint - Szabó József és neje, Tóth Ilona) egy földszintes lakóházat és mögé egy is­94a. kép. Mv. Szekeres u. 3. alaprajz és homlokzatterv; 1883. tállót. A kérelmet 1883. július 15-én nyújtották be; a mellékelt tervet Palásti János látta el kézjegyével (94a. kép). A július 26-án kelt építési engedélyben előírták, hogy „az istálló csak a lakházzal együttesen épülhet s miután az az új lakház végébe fog állani ettől tűzfallal elválasztandó". A lakhatási és használhatási engedélyt 1885 októberében nyerték el. 1899-1904 között Davin József és neje az első építmények mögé, szabadonállóan konyhát és kamrát építtetett, mely ma is áll. 90 A teleknek a lakóházzal átellenes oldalán négy melléképület sorakozik. Leírása: A 8,0 m x 17,32 m alapterületű lakóház pillé­res fólósőykxóX lehetett a helyiségeket megközelíteni a klasszikus parasztház beosztása szerint oly módon, hogy a tornác végét beépítették egy másik, pitvaros konyha számára - az épületben tehát két szoba-kony­hás lakást alakítottak ki. A hagyományos helyet elfog­laló konyha fölé hatalmas szabadkéményt szántak. A lehullott vakolat nyomán látszik, hogy az ablakok fele magasságáig az utcai fal téglából való. A folyosót időközben beépítették, valamint to­vább szélesítették a hátsó végébe helyezett helyiséget. Az udvari bejárat elé nagy kiülésű előtetőt készítet­tek. Az eredetileg a folyosóra nyíló, utcai bejárat he­lyére a másik kettővel egyező, hagyományos, méretű és formájú, finom részletképzésű ablak került 2 + 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom