Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
91a. kép. Mv. Rákóczi u. 71. homlokzatterv; 1882. 91b. kép. Mv. Rákóczi u. 71. négyszögletes a kis szellőzőnyílás (91b. kép). A tetőt szalagcserép födi. Az épülethez új, erőteljes zöldre színezett deszkakerítés és kapu csatlakozik. Mv. Rákóczi il. 74. A telek utcavonalának bal oldalán álló, földszintes lakóház az 1970-es évek elején még őrizte eredeti, részletgazdag megjelenését a hatalmas, fejezetes téglapillérek között nyíló deszkakapuval. 88 Az épületet azóta - a tető hajlásszögének megtörésével és enyhébb lejtetésével - megszélesítették, s egy udvari keresztszárnnyal tovább bővítették. A két szobaablakot stílusidegen formával szélesebbre cserélték. Az egykor volt vakolat-ornamentikát fölidézi még a két leegyszerűsített pilaszter és a sima főpárkány. A vadonatúj, a fenyőfa világos színében hagyott, napsugárdíszes oromzat az eredeti formákat követve készült a toldás határozott elválasztásával. A zsalugátersáv kilenc rekeszből áll: a középső kisnapsugarat két oldalról boltíves, egyes vakzsalugáter, gérbéllés, szintén boltíves, de kettős vakzsalugáter és legyező fogja közre. Alattuk cakkos csipkézet szegi a konzolok tartotta esővető deszkát. A jelenleg igen keskeny lécekből szerkesztett napsugármotívum közepén a korábbi, 92. kép. Mv. Rákóczi u. 74. négyszögletes szellőzőnyílás helyett tömör korong fogja össze a sugarakat. A két hegyesszöget legyezők töltik ki (92. kép). Mv. Remény u. 12.-Nemestakács u. 52. Palotás-ház Története: A 124 Doles, szabálytalan négyszög alakú telek két utca által közrefogott sarkára az Építési Törzskönyv alapján Palotás János és neje, Rózsa Julianna építtetett földszintes lakóházat és mögé egy fásszínt; az iratok tanúsága szerint Palotás János társa Palotás József volt. A kérelmet 1882. március 16-án nyújtották be; a mellékelt és Gombkötő Péter által szignált terven derékszögű, „a telek baloldalán álló egyenes lakházat" ábrázoltak, pedig a beépített teleksarok határozottan hegyesszögű (95a. kép). Az építési engedélyt március 27-én, a lakhatási hozzájárulást 1884 decemberében nyerték el, az utóbbit azzal a megkülönböztető megjegyzéssel, hogy az épületet a helyszínelő bizottság nem csupán kielégítőnek, hanem hangsúlyozottan „kifogástalannak találta". 89 A rövidebbik, belső telekhatárra emelt melléképület jelenleg már nem áll. Az épület hosszoldalának folytatásában, a közelmúltban épített, a lakóháznál alacsonyabb toldalékban vegyesüzlet működik. Az ingatlant (négy szoba, két fürdőszoba, kétállásos garázs) jelenleg eladásra kínálják. Leírása: A terven 7,70 m x 17,68 m alapterületű lakóház elszedett pilléres folosó'ykióX lehetett a két, egymásnak tükörképeként épült, szoba-konyhás lakást megközelíteni. A tornác szemközti végét padláslépcsőként és spáizként alakították ki. A belső ajtók filungosak és üvegezettek. A folyosót időközben beépítették. Az oromzatos, utcai homlokzatot jelenleg két aránytalan, stílusidegen ablak töri át; a hosszú homlokzaton a sarok felől a nyílásritmus biztosítása végett két vakablak, egy szintén erősen stílusidegen, külső redőnytokos ablak, majd három korabeli, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló és középmagasságba tett, vízszintes tokosztójú ablak mutatja a nyílások eredeti, szép és arányos megjelenését 2+1 + 1+2 axissal. A korabeli ablakok körül, valamint főpárkányként és homlokzattagoló lizénákként jelenleg sima, vakolt sávok díszítik a falfelületeket.
