Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

81. kép. Mv. Farkas u. ll.-Remény u. 48. A patinás megjelenésű, kissé javításra szoruló, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső gérbéllést két oldalról fordított gérbéllés, ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis, zsaluleveles szellőzőnyílás (81. kép). Az épülethez stílusidegen, sima bádogkerítés csatlakozik hasonló kialakítású kapuval. Mv. Hajnal u. 3. Daka-ház Története: A telek utcavonalának bal oldalára épített Daka Ferenc és neje, Pap Orzsébet egy magasföldszintes lakóházat és mögé, kissé hátrább egy melléképületet. Az építési engedély iránti kérelmet 1883. május 16-án nyújtották be lakóház építése és egy ideiglenes épület végleges fennmaradása végett. A június 7-i keltezésű engedély „a lakházra kiadatni rendeltetik. A telken fennálló ideiglenes épület állandósítása a végleges lakház elkészülte után külön lesz kérelmezendő. ...A pinczehelyiséget lakásul használni tilos leend, s ezek utczai ablakai a végleges járdára való tekintettel építendők". Kisjancsi Istvány építő szignálta a becsatolt tervet, mely valójában emeletes házat ábrázol, miután az alsó szint padlósíkja megegyezik a külső szinttel. Az alapjában tornácos parasztháznak eredetileg a pilléres folosóykróX vezetett volna föl egy egykarú lépcső a fölső szintre; ehelyett már a tervet módosították úgy, hogy - a lépcső helyén egy lakóhelyiséget nyerve - azt egy kitüremkedő lépcsőházban, pihenő nélküli, húzott karral tervezték. Mindezek által a három- (esetleg négylakásos lakóház már szinte polgárházzá vált. A terven az oromzatot függőleges deszkázassál töltötték ki (82a. kép). Az 1884. július 21-én kelt lakhatási engedély azon kikötéssel lépett érvénybe, hogy „a homlokzat ezen határozat vétele útán azonnal bevakolandó ". Az Építési Törzskönyv szerint 1936-ban a telek átellenes oldalán, az oldalsó telekhatár középső részén Babarczy Antal lakóházat és mögötte melléképületet emelt az előbbiek elbontásával

76 - ezzel szemben az utcafrontra épített ház még áll. Leírása: A 8,50 m x 11 m alapterületű, alagsoros lakóház egy pilléres tornácos, háromsejtes parasztház erőteljes továbbfejlesztésével alakult ki. A tornác 82a. kép. Mv. Hajnal u. 3. Alaprajzok és homlokzatterv; 1883. szemközti végét már eredetileg is egy helyiséggel zárták le; a terv az alsó szinten egy kétszobás lakást, a fölső szinten a.folosóró\ nyílóan két szoba-konyhás lakást tüntetett föl, a fölsőket sajátos módon szabadkéményekkel. Itt az egyik konyha a szokásos helyen, középen kapott helyet, a másik szemközt, a folosó végén. Ehhez képest került ki a lépcső a tornác elé, ami által lehetővé vált annak utca felőli végében is egyegy helyiség leválasztása. A tornácra vezető utcaajtó helyére ezáltal ablak építése lett volna logikus; ezzel szemben már az 1970-es évek elején is tömör falfelületről van tudomásunk. A főfalak az alsó szinten téglából és 63 cm, a fölsőn 48 cm vastagsággal készültek. Az utcai homlokzat 2 + 1 nyílásritmus jellemzi; az alsó szinten azonban csak a két, egymáshoz közeli axisban nyílik két, pincéken szokásos méretű ablak. A fölső szinten három egyforma, hagyományos, de későbbi formájú, tisztes méretű, gerébtokos ablak látható, melyeknek már osztás nélküli a fölső szárnya. Az 1970-es évek eleje óta a vászonrolót külső tokos, műanyag redőnyre cserélték. A homlokzatot eredetileg vízszintes vakolatsáv és pilaszterek tagolták, illetve keretezték; az övpárkányt, valamint az ablakok szemöldökét és könyöklőjét profilosra húzták. Az utóbbiak alatt közös posztamensen álló pilaszterek szegték a parapeteket. Jelenleg dörzsölt téglatextúrát visel az alagsor; az emeleti ablakokat sima vakolatkeret övezi hasonlóan egyszerű öv- és főpárkánnyal. A lakóház mellé épített, tény-