Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

Y a r g ha László: Igen tisztelt Ankét! Kedves Barátaim! Ha megengedik, én nem reflektálok és nem is vindikálom magamnak azt a jogot, hogy az ankét nevében beszéljek, hanem a felszólalók sorát még egy utolsó felszólalásként talán megtoldanám. Inkább csak egyéni észrevételeket tehetek. Az.ankétnak nem az a célja, hogy a végén valaki összefoglalja és ex catedra bírálja, helyeselje, vagy elitélje a hozzászólásokat. Általában véve azt kell mondanom, hogy a hozzászólások lényegében nagyon alaposan és helyesen fogták Tieg a különböző problémákat. Ha én most a sorrendet egy kicsit mégis betartanám, ez inkább csak azért lenne, hogy az emlékeztető révén ez nekem nagy könynyebbséget jelent, Kende Ferenc barátunkkal együtt rendkívül fontosnak tartom az ipari műemlékek, többek között a hajó- és szélmalmok védelmét. Ezek azonban olyan kérdések, amelyek szervesen kapcsolódnak egy általános népi műemléki problémához. Helyesebben járnánk azonban el, ha ezt a kifejezést, hogy "népi" elhagynánk, mert ha ezt nem tesszük, akkor ugyanilyen joggal beszélhetünk feudális, egyházi, polgári és más egyéb műemlékekről is. Inkább műfaj szerint beszéljünk róla. Ipari jellegű műemlékek. Ezeknek a védelme égessen különleges feladatokat igényel és követel' meg. Helsinkiben vannak az úgynevezett "vonalas".pajták, amelyek sok tekintetben lehetnek irányt mutatóak a mi megoldásainknál is. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy nem muszáj minden egyes vizi járatot állandóan vizben tartani. Ott viszont kátrányozzák és meglepően érdekes kátrányszaggal az egész helyi miliőt is lehel. Ez olyan speciális eset, amelyet mindig eredeti példák szabnak meg és ezeket külön-külön kell felmérni és megállapítani, hogy adott esetben bármiről van szó, utcaképről, atb. hogy a legutolsó felfogás szerint mit és mit lehet tenni és mit szabad tenni és egyáltalán milyen kérdéseket hogyan mérjünk fel.