Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
I. rész - A helykijelölés javaslatai és vitái
terület, távolabb a nagyobb hegyekkel körülvéve (15. kép), nagyon szép volt. Valaki megjegyezte: „Olyan, mint Magyarország kicsiben." ERDÉLYI Zoltán odasúgta nekem: „El vannak ragadtatva!" Ez tehát a hiteles történet. ONÓDINÉ SZÉKELY Lajossal való közös ajánlatukra választották a szakemberek Szentendrét. Sztaravoda területe, ahová a múzeum került, az én javaslatom volt. A jegyzőkönyvben így rögzítették: „A Néprajzi Múzeum illetékes vezetői a Városi Tanács VB. vezetői bevonásával megszemlélték Szentendre város külsőségében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum céljára javaslatba hozott, úgynevezett Szabadságforrás mellett elfekvő határrészt (...) A Néprajzi Múzeum képviselete az említett célra a területet alkalmasnak találta." 73 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum hivatalos irataiban az áll, hogy a múzeum helyét az Öregforrás völgyében jelölték ki. De találkozunk Sztaravoda és Szabadságforrás megjelöléssel is. A különböző szóhasználat magyarázata, hogy mint általában Szentendrén - a régi magyar földrajzi neveket - a török elől idemenekült különböző szláv, szerb, horvát, dalmát, bolgár stb. - a népek a saját nyelvükre lefordítva kezdték használni. A város É-Ny-i határában fekvő Öreg forrás, a Szentlászlón az Öregbükk-hegy oldalában eredő Öreg víz-patak, mely az Öreg-paphegy, Öregnyílás és Öreg-hálás környékéről folyik Szentendrén keresztül a Dunába így kapta a Sztaravoda nevet. 1929-ben a város polgármesterének felkérésére tudósokból álló grémium hivatalosan visszaadta a város eredeti földrajzi neveit, így Sztaravodát is Öreg víznek, Öreg pataknak, Öreg forrásnak, - de a térképeken, hivatalos kiadványokban hiába írták, a gyakorlatban maradt a régi név. Ráadásul a Városi Tanács 1949-ben a forrást és az oda vezető utat Szabadságforrásnak nevezte el. Ezt az elnevezést az 1990-es évek után törölték. 16. kép. Szentendre Sztaravoda forrásfoglalat (KATONÁNÉ SZENTEN DRE Y Katalin felvétele, 1974) Meg kell jegyezni, hogy a szerb szájhagyomány úgy tartja, hogy az őket ide menekítő Arscnijc CARNOJEVIC pátriárka gyakran sétált ki a forráshoz, és róla kapta, mint „Öreg vizéről" a forrás a Sztaroga voda, a Sztaravoda nevet. Bejövetelük emlékére állították a forrás fölé a rokokó emléket 74 (16. kép).
