Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

II. rész - A múzeum megvalósítása (1967-1972)

IL RÉSZ A MÚZEUM MEGVALÓSÍTÁSA (1967-1972) 1966. június 30-án a múzeum építése megkezdődött. A Művelődésügyi Minisztérium és a Pest megyei Tanács megállapodást kötött, hogy Szentendre város területén, az Öregforrás környékén a Művelődésügyi Minisztérium Szabadtéri Néprajzi Múzeumot létesít. Ennek érdekében 9 pontba foglalták, hogy mit vállal a Pest megyei Tanács, és 3 pontba rögzítették a Minisztérium vállalását. A két intézmény hatalmas vállalását MOLNÁR János miniszterhelyettes, BODROGI Tibor főigazgató és VARGA Péter megyei elnök kézjegyével látta el.

75 BODROGI Tibor június 11-én jelenti a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának, hogy: „A Szabadtéri Néprajzi Múzeummal kapcsolatos munkálatok megindultak. A múzeum helyét Szentendrén jelölték ki, mintegy 65 kat. holdnyi területen". Ezt a területet sürgősen be kell keríteni, mert a vidéken megvásárolt építményeket a közeljövőben már itt kell elhelyezni. E célra 800 ezer Ft. Beruházási hitelt kérnek biztosítani.

76 Nagy feladat hárul a jövőben a múzeum létrehozásán, építésén fáradozó szakemberekre, ezért a Néprajzi Múzeum mellett működő Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemények Szakbizottságának öszszetételét, és tagjainak összetételét átalakítanák. A javasolt tervezetet BODROGI Tibor főigazgató felterjesztette MOLNÁR János miniszterhelyettesnek.

77 Október 30-án VARGHA László szemrehányó levelet küld BODROGI Tibornak, melyben közli, hogy a november 5-7. között megrendezésre kerülő Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárásgyűjtő III. Országos Találkozóján nem vesz részt. Sérelmezi ugyanis, hogy számára, mint aki még legalább elvben és papíron az Országos Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemények Szakbizottságának ügyvezető alelnöke - a többi „megjelentekkel" együtt hallhatja és ismerheti meg a múzeum folyamatos, és már véglegesnek tekinthető munkálatait. Az elmúlt években a bizottsági ülések jegyzőkönyveit sem kapta már meg. Mint több évtizedes szervező és ügyvezető alelnök, s a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megvalósulásának főbb eseményeit is a sajtóból ismerheti meg"... meg kell gondolnom, hogy tovább vállalhatom-e vagy sem."

78 BODROGI Tibor november 3-i válaszában közli, hogy mikor a szentendrei döntés született, a Minisztérium a Szakbizottság újjászervezését is a teendők között jelölte, Szentendrén pedig semmi olyan nem történt, amiről VARGHA László ne tudott volna. Az újság szokás szerint tévesen interpretált. Az alakuló ülés időpontját a miniszterhelyettes hamarosan közli.

79 Ismét felgyorsulnak az események. Mindenki elégedett volt, hogy a hosszú ideje érlelődő tervek, programok, elképzelések, a beruházás engedélyezésével valóra válhatnak. Azonban a gyakorlatban minden teljesen másként alakult. A tudományos tervek ütköznek a hivatali bürokrácia és a gyakorlati megvalósítás számos buktatójával. Úgy tűnik, nem az idáig vezető út volt a nehéz, az igazi nehézségek, problémák mos sokasodnak igazán. MOLNÁR János miniszterhelyettes kiadta a „Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum Beruházási Cél" meghatározását, pontokba foglalva, költségvonzattal. Az 1967. január 18-án kiadott beruházási tervet, a Művelődésügyi Minisztérium és a Pest megyei Tanács VB. között 1966. június 30-án létrejött megállapodás értelmében valósítják meg. A beruházás becsült költségirányzata: 27 700 000 Ft A beruházás kivitelezésének kezdése: 1967. I. negyed A beruházás befejezésének időpontja: 1975. IV. negyed Teljes kapacitás üzembe helyezése: 1975. december.

80 Tehát a megvalósításra nyolc esztendőt irányoztak elő! Az első probléma azzal kezdődött, hogy a Szentendrei Városi Tanács VB. által, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésére kijelölt 67 kh.