Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen

szarvasmarhák, az istálló a lovak férőhelyéül szolgált. "

57 A szavak jelentésének keveredésével kapcsolatban hasonló következtetésre jutott, mint 'tanulmányunkban mi, a becsüjegyzökönyvek elemzése során. „A használt terminológia nagyfokú keveredését mutatja, hogy mind az aklok, mind a színek között összeírtak teleltetésre és nyári szállásul szolgáló építményeket is. Ugyanez mondható el a juhtartó építményekről, melyek közül a nagyobb méretű aklok, ereszek, színek, esztrengák a megyét északról, nyugatról és délről mintegy félkaréjba fogó területen, a juhtartással nagyüzemszerűen foglalkozó nagybirtokosok tulajdonában voltak. "

58 A sertéstartás épületei közül legnagyobbrészt a zsilipezéses, illetve bárdolt technikával készült deszkafalúakat írták össze, de „Sok helyen találtak karóból és sövényből készített disznóólakat is; ez utóbbiak aránya néhány településen elérte az 50%-ot [...]" is. „Alaprajzuk túlnyomórészt téglalap volt, de vannak adataink kerek alaprajzú, fonott falú épületekről is. " 59 HARKAI Imre temerini kutatási eredményeiből idézünk: Németh Ferenc 115. sz. tanyájában található: a góré alatt disznóól, előtte disznóakol, a tanyaházzal szemközt kacsaól, a telekbejárathoz közel kutyaház.

60 A Jánosi-féle nagygazda-tanya 1893-ban épült. A telken az épületek több sorban helyezkednek el, nagyjából két szögletes, belső udvart képezve. Található a telken: 3 fiókos disznóól akollal. Tetőfedése a Szeged környéki tanyákra jellemző: nád és a szelemennél gyékény. Továbbá jókora tyúkól.

61 Bela DURÁNCI egy tipikus györgyéni tanyát mutat be. (Nagygazda tanya, Györgyén 347.) „A melléképületeket úgy építették, hogy az udvar zárt négyszöget képezett. Az épület keletre néző ablakaitól pár méterre volt a tyúkó l[...f A góréknak és az ólaknak nem volt szigorúan kijelölt helyük, "

62 „Az ablak alatt levő tyúkólból jelentkező kakas kukorékolás ok elsőként jelezték, hogy vár a házbeliekre a nehéz paraszti munkával teli nap. A tyúkól lakói azt is jelezték a házbelieknek, ha a tanyára hívatlan vendég érkezett: tolvaj, görény vagy róka. "

63 A tanyatelken volt még az istálló mellett disznóól, tyúkól, mellette két kerekól, és az istálló belső, udvar felőli sarkánál egy galambdúc.

64 NAGY Gyula a vásárhelyi Pusztán vizsgálta a tanulmányunk fönti alcímében szereplő témákat. Kardoskút, Ficsér dülő 316. sz. A tanyaházzal szemben az istálló volt, mellette a disznóól, derékszögben az U alakú épületegyüttes zárt végét a tyúkól és a vele összeépült kocsiszín képezte. Mögötte állt egy kisebb csirkeól. (Könyvében az I. tábla.) A disznóól 4 rekeszes volt. kettőben hízókat, egyben a süldőket, egyben pedig az anyakocákat tartották. A hízók két ólrésze előtt egy közös, míg a többi előtt különálló aklok voltak. (III. tábla.) Rózsa Mihály székkutasi Mózes dűlőben álló tanyájában a tanyaházzal szemben egy tető alatt tyúkól bírkaól volt, előtte akollal, mellette kétrészes csirkeól, mögötte kerekól. A tanyaporta déli végén disznóól akollal, mellette góré, ez alatt kétfiókos disznóól. (VII-XII. tábla.) A székkutasi Sóstó dűlőben Udvari József tanyájában, a telek északi végén közös hátsó fallal és tetőzettel kétfiókos fiaztató disznóól, lúdól és birkaistálló (így!), ezen épületcsoport mellett féltetős birkaszín, és mögötte karám; a tanyaházzal szemközti épületsor északi végén egy fedél alatt malacól és hizlaló, előttük aklok, déli végén tyúkól, mellette kerek alaprajzú kutyaól állt. (XIV-XVIII. táblák. A táblákról, illetve az ábrázolt épületekről részletes leírását lásd: a 183-186 oldalakon.) Megjegyezzük, hogy kerek kutyaólat a nagy vásárhelyi határ egy távoli másik részén, Sarkalyban, a maroslelei út mentén, az egyik tanyában is találtunk.

65 A részletesen földolgozott táji telekelrendezések közül az általunk vizsgált vásárhelyi tanyai telkekhez a szegedi nagytáj látszik leginkább rokonnak.

66 1979-ben, A tanya c. könyvünkben említettük, hogy a Vásárhely-kopáncsi tanyavilág lakóépületeinek tájolása D és DK-i. Ez Vásárhely esetében nemcsak erre a határrészre volt jellemző.

67 JUH ASZ Antal hasonló tanyaház tájolást mutatott ki a Szeged környéki tanyák esetében is.

68 Egy korábbi vonatkozó tanulmányának öszszegzésében többek között azt írta, hogy „A szegedi tanyákon az emberek és az állatok mozgástere nem különült el egymástól. Az istállót, ólakat trágyahordás, jószágetetés, fejés alkalmával naponta többször fölkeresték, ezért is építették közel a házhoz. "

69 A szegedi tanyatelken belül a 19. század első harmadában épült Rúzsa 487. sz. tanya udvarán a nagyjából U alakú beépítettség során a tanyaházzal szemben volt a tyúkól. A kerítéssel elkülönített hátsó udvarban a disznóól és DK felől az épületek párhuzamos sorára merőlegesen épült a góré elé a kutyaól.

70