Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen
A Kistelek, Tanya 288. számú tanyai telekelrendezésnél L alakú épületbeépítést talált. Rajta két lakóház volt. A DK-i tájolású ház mellé ragasztva, tehát vele nem egy fedél alatt sorakoztak a birgeszín, tyúkól, kétfiókos disznóól az elkülönített akiokkal. Az épületen túl a kert egyik szögletében állt a góré, előtte akoliak A kerten túl, a telek DNy-i végében volt még egy birgeistálló is. 71 A balástyai Gajgonya 113. sz telekrajzáról látszik, hogy a rajta álló épületek szintén U alakban helyezkedtek el. A tanyaház frontvonalától jobbra helyezkedett el egy födél alatt a libaól, disznóól, malacól, csibeól, a malacóllal és csibeóllal közfal érintkezésével újabb disznóól jókora akollal. 72 A tanulmánykötetben közölt képekből világossá válik, hogy mind a lakóépület, mind az állatszálláshelyek nyeregtetőzetét náddal borították, és a szelemen alatt, a tetőgerincet néhány sor sürün fedő gyékénnyel, illetve zsindellyel fedték le. írja, hogy: „Ólaknak rendszerint külön épület készült, amely a háztól távolabb fekszik, mint a ló-, szarvasmarhatartásra szolgáló istálló. Külön ólban tartották a fias anyakocát és a hízónak való süldőket. A liba- és pulykatenyésztő tanyaiak a disznóóllal egy födél alá építettek liba- és pulykaólat is. Tyúkól nem volt minden tanyán, hanem a tyúkokat, csirkéket a disznóól fölötti ólpadlásra csukták be éjszakára. " Ugyanitt megjegyzi, hogy a birkaól, birkaszín „a disznóól mellé vagy attól külön " épült. Fontos megfigyelése, hogy „Ezeket az ólakat az istálló elhelyezésétől függően rendszerint úgy építették, hogy a lakóház előtt több oldalról védett térséget kapjanak. " 73 Hozzá tesszük, hogy a kutyaólak leggyakrabban vagy a kerítés mellett, a bejárat közelében, vagy a tanyaház, illetve istálló szomszédságában kerültek elhelyezésre. Az őrző kutyák ezzel a három legfontosabb telekrészt: a lakókat, a jószágokat és magát a bejárati kaput védték. 74 JUHASZ Antal a szegedi parasztság tárgyi ellátottságát érintő tanulmányának 13. sz. ábráján, a 20. század elején épített: a Szatymaz III. 269. sz. tanyában lévő épületegyüttesben istálló, szín és disznóól található, egy fedél alatt. Csányi Antal tanyáján 1975 nyarán az állatállomány így alakult: 1 kecske, 2 disznó, 18 tyúk, 2 kutya, 3 macska. 75 MOHAY Tamás 1925-1947 között a jelenleg Szlovákiához tarozó Ipolynyéken (Vinica) gazdálkodó Nagy Sándor (1897-1987) vagyoni helyzetét követte nyomon. A vizsgált közel 20 év alatt birtoka 6,5-ről 17 kat. holdra növekedett. Mohay az állattartásáról így írt: „Nagy Sándor gazdaságában az állattartás mindvégig a legnagyobb arányban, 20-82 százalékban részesedett a bevételek közül. Ebben egyrészt a piacra való rendszeres libahizlalás, másrészt a tinónevelés és eladás játszott komoly szerepet. Lovakat Nagy Sándor nem tartott, noha szeretett volna, és ez hozzá is tartozott az elérni vágyott »jó gazda«-képhez, de nem volt rá pénze. Nyári gazdálkodásának ideje alatt végig ökörigával dolgozott, nemcsak magának, hanem másoknak is [...] Tehene nem volt mindig, de amikor volt, akkor a tej egy részét eladta [...] A többi állat tartása elsősorban a család élelemszükségletét elégítette ki, noha vannak adatok malacok és hízott disznók eladására is. Juhot csak alkalmilag vett f...J Állattartásból származó bevételei rendszeresen évi több ezer koronára rúgtak. " 76 BARTH János dolgozatából a lajosmizsei tanyákról szólva megtudjuk, hogy az épületektől zárt, négyszögletű udvar egyik L alakú részét a D-E-i tájolású lakóház és az istálló, a másik részét vagy az istálló és ólak, illetve az ólak, színek, egyéb melléképületek képezik. Többnyire alap nélküli vert falúak. Az alsóbéri 626. sz. Danics-tanya telkén, a lakóházzal szemközt van az istálló, és az épület végéhez ragasztva 2 tyúk- és 2 disznóól. Az alsóbenei 625. sz. Németh-tanyán a lakóház és délkeleti irányban az egy fedél alatt álló szerszámos kamra, tyúkól és a 2 disznóól zár be L alakzatot a zárt udvar épületei között. Az alsóbenei 647. sz. Sápi-tanyán a telek északkeleti csücskében kapott helyett egy fedél alatt 3 disznóól és 1 tyúkól. BARTH János így fogalmazott: „A disznóólak és a baromfiólak a legtöbb tanyán nyeregtetős, horogfás tetőszerkezetű, nádas, fennálló falú épületek. Sokszor egy fedél alá épülnek. Az istállónál mindig jóval alacsonyabbak. A disznóólak elé erős hasított karókból aklot kerítenek. Ebben áll a vályú, amelybe a moslékot és kukoricát öntik. A tulajdonképpeni ól csupán nyugvóhely. A legtöbb tanyán legalább két disznóól van. Egyikbe a hízót csukják, a másikba pedig az anyadisznót vagy a növendék állatokat. A két ólrész között falat húznak [...] Baromfiól is általában kettő vagy több található minden tanyán[...J A disznóólakat és a tyúkólakat évente legalább egyszer kívül-belül fehérre meszelik. " 77 „Sok tanyán van vályogból vagy deszkából készült kutyaól, valamint oszlopon álló, deszkából összeszegelt ház formájú galambdúc. " 78
