Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
LUKÁCS LÁSZLÓ: Falazatok a Káli-medencében
12. kép. A kékkúti Kütyü házsora kőkerítésekkel (1982) (LUKÁCS László felvétele) kőépületet tártak fel, amely valószínűleg parókia volt. 90 A csepelyi templomrom szomszédságában egy háromhelyiséges, kőfalú, 16. századi nemesi udvarház romjait rejti a bozót. 91 Vilonya középkori eredetű papi házáról DADAY OLÁH János (1793-1867) szentgáli rektor, később szentantalfai református lelkész a Tudományos Gyűjtemény 1834. évi kötetében megjelent Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben című cikkében adott hírt: „Nevezetes a' Prédikátori ház. Ennek keleti tsúttsában van egy faragott kő, melly arról tudósítja a' szemlélőt, hogy az épület a' 14-dik Században készült. Az itt lakó népnek szájjából hallani, hogy ez valamikor Görög Barát klastrom volt... A' Prédikátori ház... áll egy kis szobából, konyhából, ugyan ebből nyíló nagy szobából, ezen túl ismét egy kamrából, melly régen hasonlóul szoba lehetett. Ezen szobák állja részszerént pintze, részszerént istáló. A' szobák még most is azon rettenetes, és tsaknem fél öl átmérőjű tölgyfa gerendákon nyugszanak, a' mellyek falakba bizonyosan az épület kezdődésével tevődtek." 92 A már elbontott vilonyai kőfalú parókia homlokzatán az 148l-es évszám állt. 93 Alsóörsön ma is tanulmányozható a 15-16. század fordulójáról fennmaradt késő gótikus nemesi udvarház, amelynek kőfalai 72-77 cm vastagok. Az eredetileg háromhelyiséges, teljesen alápincézett kúria jó példája a késő gótikus, kőből épült kisnemesi udvarházaknak, amely a 17-18. századi nemesi házak építtetői számára is mintaképül szolgálhatott. 94 A magyarországi nemesi udvarházakat H. TAKÁCS Marianna kutatásai nyomán ismerjük. Kő udvarházak építéséhez még a 17. században is külön királyi engedély kellett, amit a dunántúli nemesi építtetők igyekeztek megszerezni, mivel a faházat „szolgáknak való"-nak tartották. Számos olyan udvarházat ismerünk a 17. századból, amelyek földszintesek, egy középső pitvaros konyhából nyíló egy-egy vagy két-két szobából, kamrából állnak, tehát terjedelem tekintetében közel állnak az alsóörsi késő gótikus udvarházhoz. 95 A Balaton-felvidék és a Bakony kisnemesi építkezése a 18. század óta bizonyíthatóan a követ használja. Ezzel kapcsolatosan a Balatonhenyében 1736-ban a Domokos örökséghez tartozó „felház és az majorban való kőház" mellett, Kapolcsról 1765-ből nemzetes Domokos Ferenc és Sámuel örökségét képező kuriális házat említhetem, amely: „két szoba, konyha s alatta pincze, mellyek nád födél alatt kőfalbul állanak." 96 BEL Mátyás írja 1730 tájáról, hogy a nemesi majorokban a birtokos lakóházának építéséhez a gazdagabbak követ használnak, amit a kőműves meszes habarccsal rak fel a fal vastagságánál mindkét oldalon másfél lábnyival szélesebb alapra. 97 A kőépítkezés a vagyonosabb nemesség körében terjed el falusi viszonylatban a leghamarabb. 98 A Bakony, Balaton-felvidék kőépítkezésére a 18-19. századi utazók, tájleírók is felfigyeltek. 13. kép. Kőfalú, előkamrás, pilléres tornácú ház, Kékkút, Fő u. 55. (1982). (LUKÁCS László felvétele)
