Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Falazatok a Káli-medencében

tonfüreden VAJKAI Aurél derítette fel a Tűzoltó u. 8. sz. házat, ahol a szoba sövényfonásos, a konyha kőfalú. A sövényfal vastagsága 25 cm. Figyelemre méltó, hogy a ház sövény falú végén hosszúágas, középen ollóláb, az épület kőfalú vé­gén kőcsúcsfal tartja a gerincszelement. 69 A sövény falú házak a Bakonyban is elterjedtek, a Kisalfölddel szomszédos Északi-Bakonyban jó­val gyakoribbak, mint a Déli-Bakonyban. 70 Szentgálon a 19. század második felében még sövényfonyásos házak is álltak. 71 Korábban Öcsön is több fonyásos ház volt. 72 Inotán 1694-ben a ré­gi református parókia fából és sövényből, Súron a 18. században az iskola sövényből épült 73 BARABÁS Jenő megállapította, hogy a Du­nántúl középső, nyugati és déli része olyan egysé­ges, összefüggő terület, ahol a régies cölöpvázas lakóházak hiányoznak, feltehetően azért, mert a fejlettebb, talpas vázszerkezet már korábban ki­szorította azokat. 74 Adatközlőim visszaemlékezé­séből úgy tűnik, hogy a Köveskálon elbontott fa­vázas sövényfalú ház cölöpvázas szerkezettel épült. A talpas vázszerkezetnek olyan nagy hagyo­mánya van a Dunántúl középső részén, hogy ezt elképzelhetetlennek tartom. Adatközlőim valószí­nűleg a még századunkban is sövényfallal épített kisebb, ideiglenes gazdasági épületek szerkezetét vetítették vissza a házra. Csepely középkori házai viszont még cölöpvázas szerkezettel épültek, s e szerkezetet alkalmazták a Tolna megyei Sárköz és a Kisalföld népi építkezésében is. 75 Nyugat-Dunántúlon, a boronafalas építkezés területén a 18. századi fahiány hatására a boro­nafal mellett már a talpas-vázas sövényfalat is al­kalmazni kezdték. 76 Könnenden 1720-ban az egész város vesszővágatási engedélyt kérvénye­zett a Batthyány-uradalomnál, mivel „többnyire sövény házakra kell szert tennünk." 1826-ban, de még 1834-ben is számos ház és gazdasági épület sövényfalú vagy mórfalú volt, holott az uradalom főleg a téglaépítkezést szorgalmazta. Az 1826­ban leégett 71 ház 38%-a „fonyásból, egyharma­da mórból, 23%-a téglából volt, de előfordultak „fonyásból és boronából" épült házak is. 77 A va­si Hegyháton a múlt század végén a tömésfal és a sárfal mellett még sövényfalat is készítettek: „megcsinálják először a fal vázát, aztán vessző­ből körülfonják a talpfától a felső gerendáig; az így elkészült fonást aztán polyvás sárral vastagon besározzák." 78 A Vasi Múzeumfaluban a hegyhá­ti Sárfimizdóról egy sövényfalú lakóházat látha­tunk, amely a 19. század első felében épült. 79 Ugyanide még két sövényfalú épületet telepítet­11. kép. Kőfalú, pilléres, mellvédes tornácú ház, Kövágóőrs, Petőfi u. 38. (1984) (LUKÁCS László felvétele) tek át: a 18-19. század fordulóján épült szent­péterfai horvát lakóházat és a vele azonos korú völgységi fustöskonyhás házat Nemeskoltáról. 80 Búcsúszentlászlón (Zala m.) az 1849-ben épült takácsház első szobája és konyhája sövény­kertőtés, hátsó szobája mór falazatú. 81 Göcsejben a boronafal és a tömött fal mellett a sövényfalat is gyakran alkalmazták. 82 Dél-Dunántúl, Somogy, Baranya megye a 18. században és a 19. század elején a talpas vázszer­kezetű sövényfal jellegzetes területe volt. 83 Bel­ső-Somogyban báró Sigrai Károly beleznai fun­dusán 1779-ben sövényfalú volt az ebédlőből, hálószobából, két benyílóból, cselédszobából és folyosóból álló urasági lakóház. 84 A jobbágykori belső-somogyi épületek talpas vázszerkezettel, sövényfallal, vagy karóközös sárfallal épültek. 85 Berzencéről még 1933-ban is azt írta SEEMAY­ER Vilmos, hogy itt a talpas vázszerkezetű fonyásos falak igen gyakoriak. 86 Az Ormányság­ban a talpas ház oldalait sövényfonással (siiény) rekesztötték mögF 1 Tolnából Bátáról ismerjük a talpas vázszerkezetű sövényházat, a Sárközben számos cölöpvázas szerkezetű sövényház érte meg a 20. századot. 88 Korábban a Sárközben is talpas vázszerkezettel építették a sövényházakat: a bogyiszlói parókia 1799-ben „fa talpakon Sö­vényből lett készítve"; Ocsényben pedig 1928­ban bontották el az utolsó talpas sövényházat. 89 A Balaton-felvidék és a Bakony a 19-20. szá­zadban a kőépítkezés legjellegzetesebb területei a Dunántúlon. A kőépítkezés korábbi meglétét az ecséri, csepelyi ásatások, a vilonyai paplak és az alsóörsi késő gótikus udvarház kőépületei bizo­nyítják. Kővágóőrs közelében az ecséri templom­rom mellett egy 14-15. századi háromhelyiséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom