Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

PAÁLNÉ PATKÓ GYÖRGYI: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kommunikációs stratégiája és eredményei

Egyéni látogatóinkra meghatározott kommunikációs célcsoport: • 20-50 év közötti budapesti és Pest megyei, közép és felsőfokú végzettségű látogatók, a hagyományos értékeket fontosnak tartó, gyermekes családok. Szervezett látogatóinkra meghatározott kommunikációs célcsoportok: • pedagógusok, ezen belül általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok • utazási irodák munkatársai, idegenvezetők • nagyobb cégek marketingszakemberei. PR célcsoportok: • újságírók, TV és rádióriporterek, szerkesztők. Kommunikációs eszközök Az elemzés következő lépéseként sorra vettük az egyes kommunikációs eszközöket, és összegyűjtöttük azok jellemzőit. Elemeztük a múzeumi kommunikáció során kialakult kapcsolatrendszer minőségét és intenzitását, majd célcsoportonként és eszközönként meghatároztuk a fejleszthető területeket. Sajtó, tv, rádió Médiamegjelenéseink száma éves szinten az alábbiak szerint alakult: 150-200 cikk és sajtóhír, közel 100 rádióriport és félszáz televíziós híradás a múzeumról. Hirdetéseink kizárólag a turisztikai kiadványokban történő megjelenésekre korlátozódtak. (Idegenforgalmi Almanach, Csillagtúra Magyarországon stb.) Médiumok Média jellemzők Kialakult PR-kapcsolataink Napilapok Aktualitás, időszerűség, rugalmasság, gyors megjelenési lehetőség, tömeges elérés, de kedvezőtlen befogadói szituáció Rendszeres, de rövid híradások a rendezvények előtt, időnként utólagos értékelő cikkek is. Évente néhány nagyobb riport dr. Cseri Miklós főigazgatóval. Magazinok A célközönség jobb elérése, kedvező befogadói szituáció, hosszú átfutási idő Családi és női magazinokban néhány rövid beharangozó hír rendezvényeinkről (Nők Lapja, Baba Magazin, Anyák Lapja). Szaklapok Nagyon jó célozhatóság, magas presztízsérték, hosszú átfutási idő, de szűk célközönség Néhány szaklap rendszeres híradása (Múzeumi Hírlevél, Kertészet és Szőlészet, Köznevelés stb.), más szaklapokban eseti megjelenés (Magyar Konyha, Egészségünk. Tejipari Hírlap). tv Széles célközönség, komplex hatás, jó befogadói szituáció, magas költségek Néhány műsor rendszeres híradása a múzeumi programokról (Duna TV-Kalendárium, MTV Iskola utca, Hol-Mi, időnként híradó), érdekesebb rendezvényeinkről híradás a kereskedelmi tv-k magazinműsoraiban. Rádió Jó célozhatóság, nagy rugalmasság, az emberi hang előnye, de a vizualitás hiánya, háttérrádiózás, széles célközönség Programjainkról rendszeresen hírt adó rádiók: Kossuth, Petőfi, Budapest, In fórum és Dunakanyar rádiók, esetenként Danubius, Sláger és Klub rádiók. 200l-re a múzeumnak nagyon jó média-kapcsolatrendszert sikerült kialakítania. Ilyen mértékű médiamegjelenés eléréséhez rendezvényenként 100-150 fax elküldése volt szükséges, tehát a propagandamunka jelentős részét a sajtó informálása tette ki. Megállapításaink a PR-tevékenységre vonatkozóan: 1. A múzeum PR-tevékenysége magas szintű, azonban hatékonysága új technikai eszközök igénybevételével (internet, faxmodem) még tovább növelhető, miközben a sajtómegjelenésekben minőségi változás is elérhető (interneten keresztül fotó is küldhető, ami tovább növeli a múzeumról szóló híradások figyelemfelkeltő hatását). 2. A rendezvények közönségének elemzésével új médiumok is bevonhatók a múzeum PR kapcsolatrendszerébe. A jó célozhatóság és kedvező befogadói szituáció miatt leginkább a magazin jellegű sajtótermékekre célszerű koncentrálni. 3. A propagandánk a kialakult jó kapcsolatrendszer mellett is nehezen tervezhető, a