Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
PAÁLNÉ PATKÓ GYÖRGYI: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kommunikációs stratégiája és eredményei
Paálné Patkó Györgyi A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA ÉS EREDMÉNYEI A Szabadteri Néprajzi Múzeum utóbbi években elért, a szakmában kiemelkedő sikereit nagyrészt annak köszönheti, hogy üzeneteit hatékonyan tudja eljuttatni a társadalomhoz. A megválasztott múzeumvezetési stratégiára épülő marketingmunka (kiállítások rendezése, oktatási és turisztikai programok szervezése, rendezvények létrehozása, látogatóbarát múzeum kialakítása) eredményességéhez az egyre tudatosabb, tervezett és következetesen végigvitt kommunikáció jelentős mértékben hozzájárul. PR-tevékenységünk eredményeként 200l-re elértük a társadalmi ismertségnek igen magas fokát, azonban felismertük, hogy a hatékonyság további növeléséhez már célcsoportokra irányuló, ún. szegmentált kommunikációra van szükség. Ehhez egyrészt fel kell tárnunk a múzeum látogatói szerkezetét, és meg kell ismernünk a látogatói szokásokat, másrészt mérnünk kell az elégedettséget és az egyes kommunikációs eszközök hatását a közönség körében. 2002-ben e tárgyban alapos elemzések készültek és az eredmények alapján célcsoportokra irányuló kommunikációs stratégiát dolgoztunk ki. Az alábbiakban bemutatjuk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kommunikációs stratégiájának legfontosabb elemeit, a megvalósítás lépéseit és az elért eredményeket. Helyzetelemzés A tanulmány első részében a korábbi látogatói felmérések és szegmentációs vizsgálatok alapján meghatározott látogatói csoportokat és az ebből levezetett kommunikációs célcsoportokat mutatjuk bc, majd a használt kommunikációs eszközöket és az általunk fejleszthetőnek ítélt területeket ismertetjük. Látogatói szegmensek Két nagy csoportot határoztunk meg: egyéni és szervezett látogatók. Egyéni látogatók, akik saját szervezésben keresik fel a múzeumot: • Rendezvényes látogatók: a múzeum rendezvényén részt vevő, jellemzően Budapesten és Szentendre vonzáskörzetében élő gyermekes családok, valamint fiatal és középkorú párok (kb. 50 000 látogató). • Nem rendezvényes napon érkező látogatók, ezen belül - Alkalmi látogatók: magyar és külföldi turisták, akik életükben egy-kétszer jutnak el a múzeumba, a vonzáskörzetből és távolabbi területekről is érkezhetnek hozzánk (kb. 50 000 látogató). - Visszatérő látogatók: többször is eljutnak a múzeumba, jellemzően Budapesten és Szentendre vonzáskörzetében élnek, és erős a kötődésük a népi kultúra iránt (kb. 30 000 látogató). Szervezett látogatók, akik csoportosan keresik fel a múzeumot: • Diák-és óvodáscsoportok: iskolai, óvodai szervezésben, pedagógus vezetésével jutnak el hozzánk (kb. 40 000 látogató). • Turistacsoportok: utazási iroda szervezésében jutnak el hozzánk (kb. 20 000 látogató) • Munkahelyi közösségek: a munkahely szervezésében jutnak el hozzánk, kirándulás vagy céges rendezvény keretében (kb. 5 000 látogató). Kommunikációs célcsoportok A látogatói csoportokból kiindulva meghatároztuk a kommunikációs célcsoportokat is, melyeket elsődlegesen kívánunk megcélozni (szegmentált kommunikáció). Ez azt jelenti, hogy a tervezés során ezekre a célcsoportokra koncentrálunk.