Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

OZSVÁTH GABOR: Látvány, célszerűség, szimbólum? Szélmalom-helyreállítások a Dél-Alfóldön

8. kép. Fábiánsebestyén, a Cserna János-féle szélmalom vitorláin a felújítás utáni hónapban már láthatók az elgörbülés kezdetei, 2001 május. (A szerző felvétele) vitorlájára. Az alulméretezett vitorlaszárak és a nyers faanyag miatt röpke hat hónap alatt már íjszerűen, saját súlyukat sem bírva meghajoltak. Pár éven belül a leszakadás vár rájuk. Lécezetük egyenesen groteszk. Összességében elmondhatjuk, hogy örülhetett volna Don Quijote, ha ilyen szélmalommal találkozik, hisz legyőzésével nem lett volna nehéz dolga (8. kép). Ezen megállapításokat a 2002 áprilisában tett helyszíni bejárásra alapoztam, amely sajnos túl hamar bizonyságot nyert. A fönti szakvélemény elkészültekor a Délvilág 2002. május 9-i számából értesülhettünk, hogy a fábiánsebestyéni szélmalmot egy „szélvihar" máris megrongálta: egyik vitorlája tényleg leszakadt nagyon korán beigazolva a fönti sorok állításait. A hírnek utána-járva Fábiánsebestyén polgármesterétől, dr. Kós Györgytől megtudhattuk, hogy valóban volt egy kisebb szél az adott időben. Bár a faluban egyéb kár nem keletkezett, a letört vitorlaszárnyon túlmenően még a fönnmaradt három vitorlaszárny is megrongálódott a tetőzettel együtt. Ugyancsak őtőle tudjuk, hogy ez a 2001 tavaszi fölújítás óta már a második eset: első alkalommal csupán mindössze két napig tudták díszíteni a malmot a vitorlák. 9. kép. Hódmezővásárhely, a Papi-féle szélmalom felülnézetből, 2003. (KISS László, Icon Repró, Szeged légi felvétele) Időközben ez utóbbi rongálódást próbálták újra kijavítani, de építői harmadszor már nem mertek vállalkozni a vitorlák helyreállítására, csupán a keresztágakat kísérelték meg szemléltetni, ezen állapot látható a légi felvételen is. Felgyő, Felső majori szélmalom (Magántulajdon; 38. kép) E szélmalmot az 1800-as évek derekán építették a gróf Károlyi-uradalom felgyői felső majorjában. Elsősorban az uradalom szükségletére őrölt. A két háború között, gróf Károlyi László idejében nem csupán gabonaőrlésre, hanem a majorság épületeinek villanyárammal való ellátására is kihasználták általa a szél erejét. Az emlékek szerint vitorlái az 1970-es években még megvoltak. Később egy húsipari vállalkozás kialakításakor teljesen körülépítették; mai képét ez határozza meg. Hódmezővásárhely - Erzsébeti út, Papi-féle szélmalom és molnárporta (MJ-2717 müemlékjegyzéki szám; 9. kép) E két darás- és egy búzaköves, szitás malmot 1856-ban Csánki Bálint építette. Az 1880-as években készült, II. katonai felmérés térképszel-