Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
JUHÁSZ KATALIN: A famelencétől a fürdőszobáig. Adalékok a paraszti tisztálkodás eszközkészletének és helyének változásához a 20. század első felében
TÖRÖLKÖZŐTARTÓ FÜRDŐKÁD SZELLŐZŐABLAK KÁLYHA WC KAGYLÓ OSDOKACYLO \TÜKOR 15. kép. 1939-ben kialakított, kamrából leválasztott fürdőszoba Abán a 7. képen bemutatott példához képest szerencsésebben sikerült megoldani az elkülönített, állandó tisztálkodóhelyet, annak ellenére, hogy az itt lakó idős házaspár egyébként jóval szegényebben, elmaradottabban él, mint az említett abai család. A 14. képen egy tipikusnak nevezhető megoldást látunk, amely például az Alföldön és a Mezőföldön is gyakori. A hatvanholdas fclsőkörtvélyesi (Fejér m.) parasztgazda tanyáján a tisztálkodás helye a téli, illetve nyári konyha volt, melyekben állandó mosdósarkot rendeztek be. Tavasszal és ősszel a család teljes konyhafelszerelésével - beleértve a mosdóeszközöket is - egyik konyhából a másikba költözött. Télen a fűtött konyhában tisztálkodtak, nyáron a nyári konyhában, vagy a szomszédos kamrában (14a. kép), illetve - mivel a tanya külterületen volt - az udvar rejtettebb zugában, illetve a vályúnál is. Látható tehát, hogy a tisztálkodás helyének elkülönítésére az igény már megjelent és a lehetőségekhez mérten a megvalósításra is törekedtek. Két további példánkon olyan alaprajzokat láthatunk, amelyek falusi környezetben városi mintára épült fürdőszobákat mutatnak. A 15. képen egy 1939-ben épült fürdőszoba látható, amelyet egy kisparaszti származású abai agráripari vállalkozó alakított ki házában a kamrát megfelezve. A fürdőszoba mellett a konyhában is megtartották a korábbi mosdófelszerelést, ugyanis főleg télen a fürdőszoba rendszeres használata, bizonyos nehézségekbe ütközött (fűtés, vízmelegítés). A 16. kép a leggazdagabb abai földbirtokos fürdőszobájának elhelyezkedését mutatja be a kúrián belül. Az eredetileg is fürdőszobának készült helyiség célszerűen a hálószoba mellett helyezkedik el, a lehető legközelebb a kúthoz, amelyből kézi erővel működtetett szivattyúval juttatták a vizet a vezetékekbe. Berendezéséhez fatüzelésű vízmelegítő kazán, főstött fémlemez fürdőkád és lemez mosdókagyló tartozott. A fürdőszobát a belső személyzet is igénybe vehette a gazda által megszabott rend szerint. A kúria fürdőszobáját nyáron naponta használták, de télen hetente csak egyszer fűtötték be. Archaizmusok és újítások a tisztálkodásban Amint arról már szó esett, a polgárosulás folyamata mindig viszonylagos és nem egyöntetű. SZOBÁK HÁLÓSZOBA FOLYOSÓ ÜVEGES VERANDA KUT BEJARAT SZOBA V KONYHA V V CSELÉD SPÁJZ SZOBA 16. kép. A fürdőszoba elhelyezése a Detrich kúriában az 1920-as évek végén Abán