Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
VOIGT VILMOS: Hagyomány és modernizáció az első modern magyar néprajzi atlaszban
tommal nincs még „fénykép" az egyes szokások, épületek, viseletek bemutatásakor. A XIV. Táncok témakörnél csak felsorolják az egyes táncalkalmakat és fajtákat, ám ezeket még nem lehet látni is. Mindez azonban csak pénzkérdés: technikailag megoldható és megvannak azok a szakemberek is, akik ilyen audiovizuális anyaggal ki tudják bővíteni a VMNA anyagát. Ugyanezt mondhatjuk a válaszok „szövegeit" illetően is. Még folklór gyűjtés esetében is sokszor elegendő a válaszok szövegének kartográfiai jelekkel érzékeltetése. Akár a lucaszék vagy a lidérc adatai így is jól dokumentálhatók. Ám már proverbiumok, még inkább dalok esetében sokkaljobb, ha megvan a szöveg is. Mondák, mesék, balladák stb. vonatkozásában pedig éppen az új technika végére lehetővé teszi, hogy teljes szövegek is visszakereshetőek legyenek az atlaszban. Az ilyen jellegű adatbevitel meg is indult, ám még a kezdetek kezdetén van. Remélem, gyorsan és sikerrel folytatódik majd. Persze, nem kell rögtön légvárakat építeni! A VMNA mégsem a jugoszláviai magyar népi kultúra teljes adattára. Nem pótol egy folklór archívumot, nem pótol egy néprajzi múzeumot. Azokat ettől függetlenül is meg kellene szervezni. Ha a most soron következő fejlesztésre gondolok, biztosan nem azt fogom javasolni, hogy mondjuk Penavin Olga vagy Kálmány Lajos minden gyűjtését szóról szóra olvassák be az atlasz CM-ROMjára. Ehelyett elsősorban arra lenne szükség, hogy a VMNA kérdezése során összegyűlt, új folklór adatok, fényképek, tárgyak képei szerepeljenek az atlaszban. És az „adatközlők" szövegeit visszakereshetővé kellene tenni, mégpedig úgy, hogy minden egyes szó bárhonnan is kikereshető legyen. Ha például a XV. 10.1. kérdésre („Milyenfajta komaságot ismernek?") ötféle választ kaptunk (keresztkoma-bérkoma-esküvői koma-szentséges koma-fogadott koma), és ezek térképen való megoszlása is elég változatos (van, ami általános, van ami ritka) - bizony jó lenne egy olyan program, amely a VMNA választ-szövegeiből mindenhonnan ki tudná keresni a „koma" előfordulását, mégpedig lehetőleg pontosan. Még ennél is fontosabb az, hogy a kutatópontok mindegyikéről valóságos néprajzi monográfia készült. Egyszerűen technikai feladat, hogy e monográfiák egyvégtében is előhívhatók legyenek: mondjuk, ha valaki kíváncsi arra, mit is tudunk meg a VMNA alapján Bezdán, Banmok, Ittabé vagy Maradék magyar népi kultúrájáról, ezt mintegy „folytatásos műsorként", egyetlen gombnyomásra kérhessük a géptől. A korábbi atlaszok esetében ez kivihetetlen volt, most megint csak pénzkérdés. A VMNA készítői is találkoztak azzal a problémával, hogy egy jó néprajzi atlasz számol a természeti környezet, a demográfia, a műveltség történetének tényeivel is. Nem mindegy, hogy az atlasz térképein megjelenő négyszögek vagy háromszögek egy erdei, pusztai vagy mocsaras környezetben; egy szórvány településen, vagy egy tízezres lakosságú faluban kerültek-e elő ahol van-e magyar iskola, vagy milyen a felekezeti megoszlás. Az ilyen feladatot a különböző néprajzi atlaszok különféle módon kívánták megoldani. Van ahol az egyes kutatópontokat egyenként jellemzik, van, ahol az ilyen adatokat is témánként összegzik, bevezető térképek vagy kommentárok formájában. Hogy milyen nyilvánvaló összefüggéseket figyelhetünk meg, igazán könnyen érzékeltethetjük. 8 Ha például megtekintjük a kiváló szlovák néprajzi atlasz XVII. Térképét, 9 amely a műkedvelő színjátszó csoportokat mutatja be, itt maguk a térkép készítői ugyanazon a térképen jelölik az iskolai színjátszás meglétére vonatkozó adatokat 1681-1780 és 1781-1848 között, sőt feltüntetik a nemesi színjátszás meg a vándorszínészet helyszíneit is. Az összefüggések szembeszökőek. Sőt, ha pár lappal arrébb lapozunk (a XVIII/21. térképig) az ott feltüntetett, 1948 és 1980 között működő népi tánccsoportok térbeli megoszlása is elválaszthatatlan a művelődéstörténeti háttértől. Minthogy a modern VMNA nem külön kommentárok formájában, hanem magának az atlasznak a kiegészítéseként is kitérhet ilyen összefüggésekre, erre a lehetőségre is felhívhatom a figyelmet. Egyébként egy ilyen modern technikával készített atlasz igazán sok mindenre képes! A VMNA esetében erre kisebb a szükség, ám egy szerb, szlovén, vagy éppen erdélyi néprajzi atlaszban akár a tengerszint feletti magasság és a népélet milyenségének összefüggései is jól érzékeltethetők. (Mondjuk, a tengerszint feletti hány métertől csökken vagy éppen növekszik a téli/tavaszi népszokások gyakorisága?) Korábban az egyes térképek egymásra helyezésével lehetett (volna) ilyen összefüggések után kutatni, és akkor sem módszeresen, következetesen. Most, a buta, ám makacsul pontos számítógép minden ilyen összefüggést kimutathat -, ha van valaki, aki ilyet kérdez, sőt azt is tudja, hogy kell ezt kérdezni. A VMNA az egyes települések térképeinek történeti sorrendbe állításával már utalt erre a le-