Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

VOIGT VILMOS: Hagyomány és modernizáció az első modern magyar néprajzi atlaszban

1. Milyen alkalommal végeznek hangos ájtatosságot a kálvárián? 2. Hogyan zajlik a hangos ájtatosság a kálvárián? Ez ugyan nincs feltüntetve, és végül is egy adattárolási-adatklasszifikálási rendszert ad, ám ez természeténél fogva aszimmetrikus. A következő pont (9. Templom) ugyanis csak két további kérdésre tagolódik (azaz egyszintű, szemben az előbbi, kétszintű rendszerrel): 1. Kik őrzik a szent Sírt a templomban Nagypénteken és Nagyszombaton? 2. Templomi ülésrend. Természetesen a hagyományos néprajzi atlaszok részletezése sem volt homogén, az új technika azonban e különbséget jobban láthatóvá teszi. Minthogy az új (számítógépes) osztályozás szabadabban kezelhető, mint a régi néprajzi kartográfiában ez megszokott volt, olykor váratlan sorrendben kerülnek elő az egyes témák. Például a XVI. Identitás kilenc alosztályra tagolódik. Ezek között: 1. Rokonok lakóhelye. 2. Az adatközlő életútja. 5. Újság, rádió, tévé. 8. Külföldön élő rokonok. 9. „Földiek". Értjük e témakörök mindegyikének fontosságát az identitás valódi térképezésében. Azt is észrevesszük, hogy ilyen kérdéseket csakugyan fel lehet tenni, és a válaszokat lehet térképre is vinni. Ám sorrendjük és esetlegességük jobban feltűnik, mint egy hagyományos néprajzi atlasz esetében. (Ahol viszont, sajnos az ilyen kérdések zömét fel sem tették.) Egyébként, ha megnézzük a kérdéseket, kiderül, hogy ezek igen jók. Például 2. Az adatközlő életútja - témát illetően két kérdés is szerepel: 1. Gyermekkorában hol lakott? 2. Miből éltek a szülei? A válaszok csoportosítása is igen végiggondolt. Például ahelyett, hogy végeláthatatlan felsorolást kapnánk, a térképek készítői már rendszerezték a válaszokat. így az 1. kérdésre (gyermekkorában hol lakott?) négyféle választ kaphatunk: a., helyben; b., szomszéd településen; c, távolabbi településen; d., a mikrorégió lokális központjában.

6 Ezeket a feleleteket már egy-egy kattintással a térképen kutatópontonként megmutatja a VMNA képernyője. Ha többféle válasz is érkezett ugyanarra a kérdésre, ezeket mind megnézhetjük, sőt a végén egyesítve is megláthatjuk ezeket. Itt térek rá a VMNA térképeire. Van egy általános térkép. Ez színes, földrajzi jellegű. Ha akarom, pontosabban, nagyítva is használható. (Ez a térképrajzoló program ma már szinte be van építve a jobb számítógépes programokba.) Ha eljutok a kérdések hierarchiájában a legalsó szintre, ott jelennek meg a válaszok, amelyeket a korábbi atlaszokból megszokott kis jelek reprezentálnak. Ezek jelennek meg a kutatópontokat feltüntető térképeken. E modern atlaszban nincs „átlátszó", az egyes konkrét térképekre kézzel ráhelyezendő „alaptérkép". Mindig ezen - vagyis csak a képernyőn - jelenik meg az egyes kérdésekre adott válaszok kartografikus képe. Az új technika további szolgáltatásokat nyújt az atlasz használóinak. Ezek között az egyik legfontosabb az, hogy az egész VMNA négynyelvű: magyar-szerbhorvátangol-német. A képernyőn felül egyetlen kattintással bármikor változtathatjuk a nyelvet: mind a fő kérdések, mind azok alcsoportjai, mind a térképre vitt válaszok az illető nyelven jelennek meg. (Egyébként az atlasz használatára vonatkozó utasítások is.) Ez a technikai megoldás voltaképpen forradalmasítja a néprajzi atlaszok használhatóságát, hiszen technikailag a nyelvek száma bármikor bővíthető. Ugyan nem hiszem, hogy a VMNA majd használ kínai vagy arab nyelvet, ám ennek nincs technikai akadálya. Persze, semmi sem tökéletes. Éppen a gombnyomással változtatás miatt most nem egyazon térképen szerepelnek a különböző nyelvű terminusok. így például, ha arra vagyok kíváncsi, mi is a „földiek" megfelelője, a szerbhorvát „Zemljaci" vagy a német „Landsleute", sőt az angol „Countrymen" csak újabb képernyőre kattintással tudható meg. (Egyébként abban nem is vagyok biztos, hogy a VMNA Jelen állapotában minden angol vagy német terminus pontos-e? Remélem, a szerbhorvátot szakemberek ellenőrizték. Ám például az angol „townsman" csakugyan jelenti azt, hogy 'egy városból való', viszont a „countryman" önmagában inkább csak annyit tesz, mint 'vidéki, falusi ember'.) A modern számítógépes technika lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen auditív vagy vizuális adat is előhívható legyen az egyes kérdésekkel kapcsolatban. Minthogy a VMNA CD-ROM-on van, képek, térképek, szövegek, dallamok bármikor idézhetők (ha van ennek installálására pénze az atlaszt létrehozóknak.) Ez a lehetőség eddig csak bizonyos mértékig lett felhasználva. Az egyes gyűjtőpontok áttekinthető térképét közli az atlasz, mégpedig történeti sorrendben több térképet is.

7 Egyelőre csak emblématikusak az egyes községek látképét bemutató képek. Tud-