Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
FEJŐS ZOLTÁN: Az ősfoglalkozások képei. Herman Ottó és a magyar őstörténet ábrázolása
JEGYZETEK 1. Készült az OTKA T 030291-es számú kutatói program (témavezető: HOFER Tamás) támogatásával. A tanulmány első változata hasonló címmel elhangzott a 2001. augusztus 6-10-én tartott V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson Jyväskyläben a Népi kultúra a nemzeti törekvésekben című szekcióban. A szöveget időközben jelentősen átdolgoztam és kibővítettem. Ennek ellenére az alábbiakat nem tekintem a téma végleges feldolgozásának, mivel néhány kérdésben további források felkutatására van szükség, illetve egyes részleteket célszerű önállóan elemezni, így külön tanulmányban kívánok foglalkozni a HERMAN Ottó által rendezett ősfoglalkozási kiállítások más reprezentációs eljárásaival. 2. VAYER Lajos 1938. 515.; Ide kapcsolódik RAULFF, Ulrich azon megállapítása, hogy az elmúlt száz év történetírása a látás saját történetével rendelkezik. Lásd RAULFF, Ulrich 1998. 3. BERMAN, Judith C. 1999. 4. STOCZKOWSKI, Wiktor 1990. 5. KÖSTLIN, Konrád 1994. 412. 6. Néprajzi tárgyú rajzai, illusztrációi zömében a Néprajzi Múzeumba került hagyatékában (Vö. MADARASSY László 1935.) találhatók, de még napjainkban is előkerülnek HERMAN Ottó grafikák. A tanulmány írásakor jutott hozzá a Bedő Antikvárium egy jelentősebb HERMAN Ottó hagyatékhoz, melyből a Néprajzi Múzeum 2001. végén megvásárolt 27 db vázlatot, grafikát, többségében az ő munkáit. 7. LAMBRECHT Kálmán 1916. 20. 8. SZILÁGYI Miklós 2000. 122-123. 9. Alapszabály. Budapest 1889. 3. (6. §. d. pont) 10. Ethnographia I. 1890. 60. 11. Ennek háttere még nincs megnyugtatóan feltárva. Röviden s más összefüggésben foglalkoztam ennek néhány vonásával: FEJŐS Zoltán 2000.; Az illusztrációk sorsához lásd CENNERNÉ WILHELMB Gizella 1981. 12. Ezekhez HERMAN Ottó saját művein kívül lásd LAMBRECHT Kálmán 1920.; VÖRÖS Éva 1998. 13. Az első hortobágyi metszetet 1846-ból ismerjük; PERLASZKA Domonkos Hortobágyi puszta és egy csikós című műve (Sz. KÜRTI Kataíin 1985b. 246.); Az Alföld művészeti felfedezéséhez, a pásztor alakjának megformálásához lásd SINKÓ Katalin 1989.; SÁFRÁNY Zsuzsanna 1997. 14. Vö. MADARASSY 1929. 15. HERMAN Ottó 1895a. 691. 16. Lásd például HERMAN Ottó 1902b. 115-116. 17. Az idézetek forrása: ERDŐDY Gábor 1984. 153155. 18. SZILÁGYI Miklós 2000. 117. 19. HERMAN Ottó 1877. Erről életrajzírója sem tud. Utal rá CSERMÁK Géza 1955. 490. 20. HERMAN Ottó 1885. 21. HERMAN Ottó 1896b. 64-65., 79. 22. Néprajzi Múzeum rajzgyűjtemény ltsz.: R 795. Közölve: SÁFRÁNY Zsuzsa 1997. 270. 23. HERMAN Ottó 1896b. 63. 24. Sz. KÜRTI Katalin 1984. 537.; Vö. 1985. A szobor utóbb a Déri Múzeumba került és annak állandó kiállításán a néprajzi rész IV. termében - Hortobágyi pásztorélet - volt kiállítva. Lásd SŐREGI János 1939. 126. 25. HERMAN Ottó 1896b. 3. 26. HERMAN Ottó 1898b. II. Vö. HERMAN Ottó 1896c. Itt egy Koszkol vízfestményt is közreadott (lásd a 9. képet), valamint három fényképet a millenniumi faluról. 27. A. AIGNER Lajos 1903.; HERMAN Ottó 1902a.; LYKA Károly 1982. 77.; MÉL 1969. 28. HERMAN Ottó 1983. 28-42. 29. Cs. SEBESTYÉN Károly 1954. 293. Nécsey néprajzi tárgyú illusztrációi, rajzai, akvarelljei mellett a Néprajzi Múzeumba került túlnyomórészt felvidéki néprajzi tárgyakból álló saját műgyűj te menye is; nem halálakor (NMI 47/1902), később. Néprajzi működéséről LYKA Károly ír míg a MÉL 1969. nem tud, s néprajzi gyűjteményét sem említi, szemben lepkegyűjteményével, amit az Erdélyi Múzeumnak ajándékozott. 30. JANKÓ János 1902. 31. HERMAN Ottó 1895. 689. 32. HERMAN Ottó 1896b. 25., 65.; 1898a. 697-699. Eredetije nem került a Néprajzi Múzeumba 33. HERMAN Ottó 1898b. XXIII. kép: 63. 34. HERMAN Ottó 1983. 126-133. 35. Az életrajzi adatokhoz lásd SZANA Tamás 1895.; RNL 1914.; MÉL 1967.; a Magyar Nemzeti Galéria Adattára. Az életrajzi lexikon szerzője úgy tudja, hogy műveiből őriz a Nemzeti Galéria, de ez az adat téves, mert sem a grafikai, sem a festészeti tárban nincs Koszkol mű. Vö. LAMBRECHT Kálmán 1920. 17.; 163., 184.; VÖRÖS Éva 1998. 36 A halászati pavilon képe: HERMAN Ottó 1898a. 661. 37. LAMBRECH Kálmán 1916. 31.; 1920. 163. 38. HERMAN Ottó 1900.; 1908. 5. 39. Magyar Nemzeti Galéria Adattár. Kérdőív, 985/1920. 40. EA4280/5. Kelt 1901. március 25-én. Semsey Andor tennészettudós, az MTA tagja, természettudományi kutatások, gyűjtemények mecénása. HERMAN Ottó az ő felkérésére és támogatásával kezdett hozzá halászati kutatásaihoz, s munkájának első jelentősebb eredményét, az 1885-ös országos kiállításon bemutatott anyag katalógusát is az ő költségén jelentette meg (lásd HERMAN Ottó 1896b. 39). Ugyancsak ő fedezte HERMAN Ottónak az ezredéves kiállítást előkészítő pásztoréleti kutatásait. 41. Búvár 1935. 370. 42. A szignók szerint hat az eredeti, kettő pedig a kiegészítő, 1901-ben készült sorozatból származik. Ezúton is megköszönöm MATSKÁSI István főigazgató úr-