Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
FEJŐS ZOLTÁN: Az ősfoglalkozások képei. Herman Ottó és a magyar őstörténet ábrázolása
nak, hogy hozzájárult a képek tanulmányozásához és publikálásához; a teljes sorozatot egy a párizsi világkiállítás ősfoglalkozási bemutatójával foglalkozó cikkben szeretném közzétenni. Itt említem meg, hogy az egyik kép másolata, Körkarám, Kaba címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban található. Feltehető, hogy ez az Izabella főhercegnőnek készült másolatok egyike, bár ezen a téren további kutatásokra van szükség. 43. Nevét a standard lexikonok, művészettörténeti összefoglalások nem említik, és semmilyen adatot nem találni róla a MNG Adattárában sem. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett kiállításhoz a rendezők rövid vezetőt írtak: SZOVÁTAY AdrienneRÉZ Gyula 1999. Az életrajzi adatok innét valók. Köszönöm a múzeum munkatársainak, KNÉZY Juditnak, SZOVÁTAY Adriennek, SZÉKELYHÍDI Ivánnak és PAPP Tibornak a kutatásban nyújtott segítségét. 44. EA 5067/21., 25. A publikált rajzok szignó nélküliek. Az 1999-es kiállításon a Néprajzi Múzeumban lévő Vezényi rajzok nem szerepeltek. 45. HERMAN Ottó 1908. 25-32. a képekből hatot közölt. VÖRÖS Éva 1998. 441-444., de ezek között sokkal későbbiek is vannak. 46. VÖRÖS Éva 1998. 424. 47. HERMAN Ottó 1983. 22-27. 48. Tanulságos az „adatnyerés" HERMAN Ottó festette módszere, még akkor is, ha a tárca kedvéért a történteket nyilvánvalóan egyszerűsítette, ugyanakkor ki is színezte: „A «lakos» nagy tisztességtudással elénk kerül és nyomban indul a vallatás is. - Adj 1 isten jó napot! - Adj' isten a tekintetes uraknak is. - Hát kigyelmed a cserény «lakosa»? - A vagyok. - Hát a számadó merre van? - Amott-e éppen összetereli a gulyát. - Hát az az ágosfa úgy-e czimerl - Nem a, mer' mi állófának mondjuk. - De Kada uram czimernek írta, meg hogy talán Attila maradványa. - Már akárminek írta, állófa jaz! - Hát aztán mire való? - Oda kötjük a tehenet, mikor fejjük. - Hát az ága mire való? - Felhágunk rajta, mikor szét köll nézni. - Hát az a három karó talán valami hun vezérczövek? - Biz' a csak bornyúezüvek vóna; odakötjük a bornyút, a míg a fejés tart." (HERMAN Ottó 1895a. 690. - kiemelés az eredetiben.) A szövegből világosan kiderül, hogy a beszélgetésnél a számadó nem volt jelen, ami az adatok hitelessége szempontjából kulcsmozzanatnak bizonyul (lásd KADA Elek 1895. 867). 49. KADA Elek 1894.; HERMAN Ottó 1895a. 688. kiemelés az eredetiben.; KADA Elek 1897-től lett Kecskemét polgármestere, a vita idején a város országgyűlési képviselője. 50. HERMAN Ottó 1895a. 690. 51. A vitacikkek sorrendben: KADA Elek 1895: 706; HERMAN Ottó 1895b.; KADA Elek 1895. 866867.; HERMAN Ottó 1896. 52. KADA Elek 1895: 867 - kiemelés az eredetiben. A nyomaték kedvéért HERMAN Ottó véleményének alátámasztásához Kecskemét hatóságát kérte fel: HERMAN Ottó 1895b. 849. A város gazdasági tanácsosa, Szegedy György által megküldött nyilatkozatot azonban Kada Elek épp HERMAN Ottó felfogása cáfolataként értékelte. Igazát bizonyítandó ő a bugaci puszták idős pásztoraitól kért nyilatkozatot a vitás kérdések kapcsán, amit alá is Íratott a tanúság tevőkkel. Lásd KADA Elek 1895. 53. HERMAN Ottó 1895b. 849 - kiemelés az eredetiben. 54. HERMAN Ottó 1983. 17. 55. HERMAN Ottó 1896b. 71. Vö. HERMAN Ottó 1898a. 692-694. Kiállították még a bugaci cserényt, az ecsegi kontyos kunyhót, a Breznóbánya mellőli havasi juhászkunyhót és a halászati pavilonban a kúpos pákászkunyhót. Lásd HERMAN Ottó 1896b. Ezekről az építményekről, ideiglenes lakóiról - a vasaló üresen állt - érzékletes képet fest KOVÁCS 1896: 269-271. 56. HERMAN Ottó 1895b. 706. Erre válaszul állította KADA Elek (1895. 867), hogy HERMAN Ottóra csupán ráhagyták azt, amit sugallni akart. 57. Mindkettőt újra közli SZABADFALVI József 1995. 65-66. 58. SZABADFALVI József 1995.
