Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
CSERI MIKLÓS: Füzes Endre és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum
9. kép. Szakmai kirándulás a Sóstói Múzeumfaluban, 1996. paganda több nyelvű, színes, ízléses kiadványai. FÜZES Endre és e sorok írója szerkesztésében megjelent a múzeum korszerű, európai színvonalú, három nyelvű katalógusa. Rendkívül figyelemreméltó FÜZES Endre azon törekvése is, mely az 1990-es évek elején, a múzeumi szférában még egyáltalán nem közismert vagy elfogadott PR és marketing módszerek meghonosítását szorgalmazta. Évadnyitó sajtótájékoztatók, célcsoportokat megszólító programajánlatok (iskolák, szállodák, turista beutaztatok), fizetett hirdetések, turisták által forgatott lapokban irányított riportok jelzik ezt az utat. Társintézményeink számára sokkoló hatású volt az a tény, hogy az 1990-es évek elején milliós nagyságrendű költségvetési összeget fordított a közönségfogadás fejlesztésére, amikor más múzeumok esetében az alapvető szakmai tevékenység finanszírozása sem volt biztosított. Igazán látványos fejlődést ért el a közönségszolgálat épített infrastrukturális hátterének kialakítása terén is. A korábbi építőipari barakk helyett, korszerű bejárati épület (porta, pénztár, boltok, WC) épült. Az már csak ráadás, hogy mindezt egy jó üzletember mentalitásával hozta tető alá, hiszen a bejárati épületet a későbbi bérlők pénzén építtette meg. Parkoló, sétáló utak, pihenőhelyek, boltok, étterem, mosdók, bemutatós virágos- és fűszerkert, több ezer facsemete telepítésejátszótér azok az állomások, melyek e folyamatotjellemezték. Főigazgatóságának idejére esik az úgynevezett „manager" szemlélet kialakítása, az ezt képviselő munkatársak pozícióba helyezése. Felismerte, hogy a kulturális szolgáltatások piacán a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igen sajátos és előkelő helyet foglal el. Erre az időszakra esik az első szponzori megállapodások megkötése (például Coca Cola, a bőripari cégek nyújtotta támogatás a tímárműhely esetében, nemzetközi vetőmag értékesítő cég által épített fűszer- és virágoskert stb.). A bevétel növelését célzó törekvés azonban nem lehet mindenek fölötti, nem lehet elvtelen bevételhajszolás. Mindig óvott a „diznilendesedéstől", s tudta, úgy kell attraktív múzeumot létrehozni, hogy közben a múzeum alapértékeit és érdekeit mindig szem előtt tartsuk. A látogatók kiszolgálása mind teljesebb körűnek kell, hogy legyen, de nem lehet elvtelen. FÜZES Endre törekvései a közönségfogadás területén is meghozták gyümölcsüket. 1993-ra megállítottuk a látogatói létszám fogyását, 1995-96-ra elértük a 180-190 ezres létszámot, s 2000-ben újra átléptük a kettőszázezres lélektani határt jelentő látogató számot is. Növekedett a bevétel, s a legnehezebb pénzügyi recesszió idején is tudtunk fejleszteni, új kiadványokat készíteni. Bekerültünk a hazai és nemzetközi szervezett turizmus vérkeringésébe, s egy-egy fesztiválunkra már tízezres nagyságrendben érkeznek a látogatók. Hatékonyan működnek PR és marketing módszereink, minden évben, a látogatói vélemények gondos elemzése után újabb és újabb célcsoportokat határozunk meg, melyet a múzeumba kívánunk invitálni. Napról napra fejlődik az infrastruktúra, ma már korszerű étterem, büfék, söröző, ajándék- és kiadványboltok, fagylaltozó, másfél hektáros játszókert, szabadtéri színpad, tó, erdei sétányok és pihenők várják a vendégeket. A közönségszolgálati tevékenység FÜZES Endre által elindított elismertetését jelzi, hogy 2001-től létrehoztuk a Közönségszolgálati Igazgatóságot. Szakmaiságukat mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy egyrészt a magyar múzeumok közül elsőként e terület munkatársai elkészítették a múzeum hosszú távú közönségszolgálati koncepcióját, majd ötéves marketing tervét, mely utóbbi egy miniszteriális pályázat során kiemelkedő és oktatásra alkalmas minősítést kapott. A fejezet bevezetőjében már beszéltem a múzeumok társadalmi felelősségéről és kötelezettségeiről a fenntartó, illetve az adófizető népesség irányában. Szilárd meggyőződésem, hogy a FÜZES Endre és közvetlen munkatársai által meghirdetett nyitott múzeum koncepciónak, az erre épített közönségszolgálati rendszernek volt egy sokkal mélyrehatóbb és alapvetőbb eredménye is. Ez pedig az, hogy a múzeum ilyen mértékű ismertté tétele, tevékenységének elismertetése e