Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BALASSA M. IVÁN: A FAKSZ-házaktól a szocialista faluig. Népi építészet a 20. században

3. kép. THOROCZKAI WIGAND Ede 1910-ben Marosvásárhelyre tervezett „földmíves ház"-a. BEREY Katalin 1978. 437. Az Alföldön a falvakban vagy a városok mezőgazdasági jellegű településrészein megjelent a városi zártsoros beépítés utánzása. Debrecenben a Homok, Nyíl, de a város másik végében, mondjuk a Miklós utcában még a 20. század legvégén is találhatók ilyen házak, melyek alaprajzilag nem, vagy alig különböznek a hagyományos parasztházaktól. Legfeljebb a szoba-konyha-szoba vagy kamra soros elrendezés az utca felől egy újabb szobával bővül. Ez lehet a többi helyiséggel egy vonalban, de L 4. kép. THOROCZKAY WIGAND Ede terve 1915-ből: Felvidéki porta. BEREY Katalin 1978. 436. alakban is, mindkét esetben a bővítés „vakszooa , azaz használati értéke erősen korlátozott. A házaknak hatalmas, többnyire átláthatatlan utcai kapuja van. Ennek az épületnek szerényebb változata, mikor nem tudják a telek teljes utcafrontját beépíteni, hanem a ház oromzatának alsó falsíkját emelik meg attika szerűen, és erre a felmagasítás miatt csonkakontyossá vált tetőt még mintegy ráhúzzák, felidézve ezzel a tépett liba erőtlenül visszahulló szárnyának képét.

2 5. kép. SÁNDY Gyula parasztház-terve, 1815. PUSZTAI László-HADIK András-FÜLÖP Csilla szerk. 1987. 62. UDVARI HOMLOKZAT 6. kép. „Városi jászház" terve-KOCSIS TivadarKAESZ Gyula, 1918. PUSZTAI László-HADIK András-FÜLÖP Csilla szerk. 1987. 65.