Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BALASSA M. IVÁN: A FAKSZ-házaktól a szocialista faluig. Népi építészet a 20. században

7. kép. MOLNÁR Farkas dévaványai „földművesház" terve, 1937. BEREY Katalin 1978. 445. A Felföldön egy ezzel ellenkező irányú folyamat tapasztalható, az egyenes oromzatos nyeregtetők rovására terjed a hagyományos zsúpfedés idején jellemző kisfüstlyukas konytyolt tetőforma. Falvak sorában figyelhető meg 8. kép. Egyszobás, hálókamrás, Pest és Fejér megyébe tervezett ONCSA ház. TÓTH Kálmán 1978. 430., BEREY Katalin 1978. 449. az orom csúcsán lévő deszkázatban kivágott 1900-al vagy 1910-el kezdődő évszám. A tetők ebben az időben kapnak korszerűbb héjazatot, cserepet, de nem ritkán bádogot, és e két irányú mozgásnak köszönhetően a parasztházak külső megjelenésében egy sajátos egységesülés következett be. A példa itt Domaháza, ahol egy tűzvésznek „köszönheto

11 a cezúra, a túl9. kép. RÁCZ György két hálófülkés ONCSA terve. TÓTH Kálmán 1978. 430. 10. kép. Az építési engedélyhez készített ONCSA mintalap, 1941. PUSZTAI László-HADIK András-FÜLÖP Csilla szerk. 1987. 79.