Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

CSERI MIKLÓS: Füzes Endre és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum

1. kép. Pinceszerezés Zalában az 1970-es évek elején (Janovich István, Rassy Tibor, Kurucz Albert, Füzes Endre) tásán munkálkodott. Létrehozta a békési népi építészeti konferenciasorozatot. Több hazai és külföldi tudományos egyesület és szervezet tagja lett. A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Népművészetéért Szakalapítvány, a Szentendre Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány, és a Magyar Múzeumok Alapítvány kuratóriumainak elnöke. A magyar népi építészet hagyományai, illetve a 20. századi átalakulás területén végzett kutatásainak megkoronázása az Akadémiai Kiadó gondozásában 1997-ben megjelenő Magyar néprajz Életmód című kötetének szerkesztése, illetve egyes részeinek megírása. A hazai és külföldi skanzenológiai kutatások és módszerek kidolgozásában nagy szakmai sikereket ért el, több külföldi előadása, nemzetközi szervezeti tagsága, elnökségi tagsága bizonyítja tekintélyét és elismertségét. Sokan értékelik tevékenységét úgy, hogy „egykönyves" kutató, hogy tehetsége révén sokkal többet is írhatott volna. Talán nem vagyok egyedül abbéli véleményemben, hogy egy tudósi, tudományszervezői életművet, életpályát nem feltétlenül csak méterre, ívre, oldalszámra lehet mérni. Sokszor a kevesebb is elég, ha az előbbre viszi a tudomány, a néprajz, a néprajzi és egyetemes muzeológia ügyét. S FÜZES Endre - szerencsére még nem befejezett - életműve ilyen. 25 éven keresztül a Magyar Néprajzi Társaság vezetőségének, választmányának tagja, pénztárosa, majd 1990-94 között a társaság alelnöke. 1995-ben a Magyar Néprajzi Társaság belföldi tiszteleti tagjává választotta, majd 1997-ben Györffy István emlékéremmel tüntette ki. Muzeológiai és tudományos munkája elismeréseképpen számos kitüntetés mellett 1989-ben a művelődési miniszter Móra Ferenc emlékéremmel (1989) tüntette ki, nyugállományba vonulása alkalmával (1995) pedig a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje állami kitüntetésben részesítette. A közművelődés terén végzett munkájáért a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány „Kodály Zoltán Közművelődési Díj" elismerésben (1996), a népi műemlékvédelem és a népművészet fejlesztése és elismertetése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseképpen a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere Életfa Díjban (1999), és Forster Gyula miniszteri kitüntetésben (2000) részesítette. FÜZES Endre nyugállományba vonulása egyáltalán nem jelentette az aktív szakmai közéleti szereplés feladását. Szakértői tevékenység, szerkesztések, minisztériumi előterjesztések mellett 1998-2001 között a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatalának megbecsült munkatársa lett. Itt a magyar muzeológia területén szerzett több évtizedes tapasztalatait közmegelégedésre kamatoztathatta, hiszen ő volt a felelőse az államalapítás 1000. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségsorozaton a múzeumi kiállításoknak, szakmai szimpóziumoknak, intézményfejlesztéseknek. A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület méltán ismerte el 2002 tavaszán tartott közgyűlésén FÜZES Endre vitathatatlan érdemeit a magyar múzeum ügy fejlesztése terén, hiszen hatalmas tudása és ismeretei mellett emberi és empatikus képességeivel segítette a jeles évforduló alkalmával a területre „kiosztható" pénzek és támogatások megfelelő arányú és mértékű „áramoltatását". A Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója (1986. október 1-1995. december 31.) Megítélésem szerint FÜZES Endre vezetői tevékenysége Szentendrén két szakaszra, két egymásra épülő, de mégis eltérő minőségű időszakra osztható. Az elsőt, gyakorlatilag a kinevezés első öt évét (1986-1991) az ismerkedés, a korábban elkezdett fejlesztések lezárása, a továbblépéshez szükséges alapok lerakása jellemezte. A második szakasz 1992-től számítható, amikor is FÜZES Endre elkészítette a Koncepció a Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejiesztésére (1992-1996) című programját, melyben egy korszerű, az európai modern tendenciáknak és a hazai kihívásoknak