Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTGYÖRGYI VIKTOR: A „Földbeásott lakóház"

Szentgyörgyi Viktor A „FOLDBEASOTT LAKÓHÁZ" 1992-ben látott munkához. Élete utolsó három évében az ópusztaszeri Kísérleti Régészeti Telep létrehozásán dolgozott. 29 évesen halt meg. Egy Árpád-kori szabadtéri kemence rekonstrukciós kísérletének tapasztalatait, egy félig elkészített Árpád-kori lakóházat és két felejthetetlen kézműves tábor emlékét hagyta itt nekünk. És magát a Kísérleti Telepet, melyet később róla neveztünk el. Mert az Ormándy János Kísérleti Régészeti Telep nem halt meg 1995-ben. Mindannyian jól tudjuk: akkor járunk helyes úton, ha folytatjuk munkáját... Mi, akik 1996 tavaszán vettük át a keserű stafétabotot, elsőként János félbehagyott házát fejeztük be. A rekonstrukciós terven nem változtattunk, csak a szerkezetet költöztettük át az alacsonyan fekvő területről egy apró dombra. Az épület 1996 augusztusában vált lakhatóvá. Tetőzetét ekkor vászon és fóliarétegre hányt vastag szalmaréteg alkotta. A korhűnek semmiképp sem nevezhető ideiglenes fedésre azért volt szükség, mert ekkor ( 1996-ban) tetőfedésre alkalmas nádat elérhető áron nem tudtunk beszerezni. A János által tervezett szerkezetet véglegesen 1998-ban „öltöztettük fel", amikor nyersbőrrel kötözött vert nádborítást kapott. Előtte azonban - 1997ben - egy másik Árpád-kori lakóházat is felépítettünk: MERI István Kardoskút-Hatablak lelőhelyen 1955-ben feltárt „földbeásott lakóházát". Szólnunk kell arról, hogy az eddig feltárt igen jelentős számú Árpád-kori földbe mélyített lakógödör közül miért választottuk éppen a kardoskútit. Ennek egyrészt tudománytörténeti jelentősége, másrészt technikai okai vannak. A kardoskúti „földbeásott lakóház" tudománytörténeti jelentősége nagyrészt az ásató régész, MÉRI István személyével hozható kapcsolatba. MÉRI István munkássága nyomán a régészet technikai oldala óriásit fejlődött. MESTERHÁZY Károly szavaival: „... A korábbi ásatási technikával szemben, amely éppen csak a sírok szakszerű feltárását tudta ellátni, s a településeken ásónyomonként különítették el a leleteket, most házakat, külső és belső kemencéket, tűzhelyeket, árkokat, Csak akkor ismerheted meg az Ősök ösvényét, ha magad is azon jársz. Hagyd az eseményeket újból megtörténni... de ezúttal légy szemtanú! vermeket tudunk megkülönböztetni, sőt ezek egymásba és egymásra ásott gödreit, illetve foltjait. ..."

1 Kétségtelen, hogy a MÉRI által bevezetett feltárási technika és a hozzá szorosan kapcsolódó látásmód teremtette meg az Árpád-kori falvak tudományos igényű kutatásának feltételeit. E nagyon kiváló módszerrel feltárt földbe mélyített lakógödrök közül a kardoskúti mindenképp az egyik első. A „földbeásott lakóház" elméleti rekonstrukciójával kapcsolatosan a 60-as évek derekán több olyan elgondolás látott napvilágot,

2 amely a legtöbb veremlakás vagy más rendeltetésű, de hasonló szerkezetű épület rekonstrukciójakor felmerül(het). Mintegy negyven év távlatából bizonyossággal kijelenthetjük, hogy közöttük több olyan is akad, amely a régészeti és néprajzi szakirodalomban központi jelentőségűvé vált. A technikai oldalról pedig azért esett választásunk éppen a kardoskúti „földbeásott lakóházra", mert valóban alkalmas olyan következtetések megállapítására, melyek a teljes egészében elpusztult egykori tetőzettel kapcsolatosak. MÉRI szavaival: „... A megtalált nyomok és megfigyelt jelenségek alapján a ház romlandó anyagból készült, tehát tönkrement, elpusztult részeire is következtethetünk és így tetőszerkezetének és belső beosztásának helyreállítását is megkísérelhetjük. E munkában népi építkezésünk van segítségünkre, mely hagyományos formái között számos egyező és rokon vonást őrzött meg számunkra. .. ."

3 Az épület készítésekor elsődleges és legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a létrejött építmény leendő maradványa egyezzen a feltárt emlékkel. Az építkezés során megkíséreltük adaptálni mindazokat a megfigyeléseket és következtetéseket, amelyeket az ásató régész publikált, illetve amelyek a régészeti és néprajzi szakirodalomban általánosan ismertek és elismertek. Jelen dolgozatban szeretnénk bemutatni a kardoskúti „földbeásott lakóház" kialakulásának folyamatát, azon gondolatokat és adottságokat, melyeket mérlegeltünk munkánk során. Az épület régészeti anyagáról és elméleti rekonstrukciójá-