Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
SZENTGYÖRGYI VIKTOR: A „Földbeásott lakóház"
1. kép. A kardoskúti ásatás 1955-ben. MÉRI István és KOVALOVSZKI Júlia a „földbeásott lakóház" gödrében hagyott tanúfalat vizsgálják. ról tudósító tanulmány 1964-ben jelent meg „Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában" címen. 4 Az innen átvett rengeteg idézet nem a véletlen műve: dolgozatunk elkészítésekor (is) mindenekelőtt e tanulmányra támaszkodunk. A lakóház megépítésekor és dolgozatunk készítésekor nélkülözhetetlen segítséget kaptunk KOVALOVSZKI Júliától, aki fiatal régészként MÉRI oldalán részt vett a kardoskúti ásatásokon (1. kép). O tette lehetővé, hogy munkánk során az 1964-ben publikált anyagon kívül MÉRI István saját kézzel írott jegyzeteit és az 1955-ben Kardoskút határában készített ásatási naplót is tanulmányozhassuk. A „földbeásott lakóház" feltárása közben (tehát a terepen) készített feljegyzésekből olyan adatokhoz jutottunk, melyek az 1964-es közlésből kimaradtak. Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjunk KOVALOVSZKI Júliának, hogy az említett forrásokat rendelkezésünkre bocsátotta és a munkánk szempontjából lényeges publikálatlan adatok és megfigyelések közléséhez is hozzájárult. Mindezekkel jelentős mértékben segítette az egykori „földbeásott lakóház" „életre keltését". A közöletlen adatok felhasználásakor mindig utalunk azok forrására is! „... A házak gödrét kitöltő kevert föld 7-8 évszázad múlva is elüt a környező bolygatatlan földtől; csupán az eke által megforgatott 40-60 cm-es felső réteget kell eltávolítani, hogy foltjukat megtaláljuk. így bukkantunk rá az itteni ház beásott négyszögletes gödrére is. Körvonala azonban kissé mélyebben (50-70 cm-re) és egyenetlen felületen rajzolódott ki világosan. Ennek oka főként az, hogy a gödör oldalának felső, lazább szakasza - a ház elhagyása utáni időben - helyenként beomlott, beszakadozott s helyére kevert föld rakódott. Lefelé viszont már egyre keményedő és fokozatosan sárga agyaggá változó földbe mélyedt. Oldalának tehát az alsó, mintegy 60-80 cm-es szakasza nemcsak megmaradt, de világosan el is vált a ház belsejét kitöltő sötétebb színű, kevert anyagú és lazább szerkezetű földtől. ... A mi házunk tégla alaprajzú, 4.80 m hosszú és 3 m széles volt (2. kép). A kiásott, kissé szabálytalan alakú gödör fenekére, vagyis a ház padlójára, a mai földfelszíntől 140-150 cm-re bukkantunk. Ez a mélység nagyjából megfelelhet az eredeti beásás mélységének, hiszen a falu alig hullámos felszínének kopása, vagy feltöltődése évszázadok folyamán sem lehetett számottevő. ..." 5
