Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
KNÉZY JUDIT: A puszták, falvak építkezése és a mezőgazdasági szakoktatás a 18. század végén, a 19. század elején
„mert sok kémény által gyengíttetik a tető". Leírja a kémény nyílásának a méretét is, és rajzot ad arról, hogyan fütsenek négy szobát egy oldalról. Kiemeli, hogy legjobb, ha a kályhát a konyha felől fűtik. Elhelyezésükről olvasható: „ a kályhák sem az ablakokhoz, sem az ajtókhoz közel ne legyenek legcélszerűbben a szobák szegletében alkalmazandók". Az illusztrációkból látható, hogy már kéttraktusos lakóházak fűtését ismerteti. c. Szobák, a konyha elhelyezése: délkeleti fekvésű szobákat tart jónak, több szoba esetén egymás mellé javasolja ezeket. Megjegyzi, hogy „a konyha az ebédlő szobától, a cselédek lakásaitól és az eleségi raktártól ne legyen távol. Az éléskamra és pince ablakai észak felé nyíljanak, hogy a melegség ne tóduljon be". Ezeket az elhelyezési módokat láthatjuk a 18. század második felében készült terveken. De jól példázza a tüzelőberendezésről tanítottakat két diplomaterv is. Szíjártó Ferenc tanuló kétlakásos „vidéki" házának alap és homlokzati rajza ismert, melyeket bécsi ölben megadott mértékek alapján rajzolt (6. ábra). A homlokzati rajzon látszik, hogy csak egy bejárata van, az épület klasszicizáló stílusú, a bejáratát felül tympanonnal, két oldalán két-két féloszloppal vette körül. A tető két keskenyebbik végén csapott. Két kéménye van és két tetőnyílása. Az épület tagolódása szimmetrikus: az előszobaszerü bejárati helyiségből elől mindjárt két oldalt a konyhába lehet bejutni, a két középső szobába a helyiség két hátsó falánál. A konyhának nyitott nagy kéménye van, szögletes kemencéje és a kemence mögötti tűzhelyről fűthető a két nagyobbik szoba szögletes alaprajzú kályhája, és a két szélső kis szobának kisebb kerek alaprajzú kályhája is. A bejárati fal felől a konyhák két külső oldalán levő kamraszerü helyiségek és a kis szobák között lépcső van (padlásfeljáró vagy pincelejárat). Márton István városi házat, ún. Bürgerliches Wohnhaus-t tervezett (7. ábra) boltozattal, amely egy lakásos, egy konyhája van és három, kályhával fűtött szobája. Ennek elhelyezése az utcára hosszanti oldalával történt, későbbi paraszti elnevezéssel „fordított házban". Két bejárata van az utca felől, kéménye is kettő, négy utcai ablakát felül ívelt kerettel vették körül. A konyha szabad kéményes, és kemencével ellátott, a szabadkémény alól fűtik a három szoba kerek alaprajzú „gömbölyű" kályháit. 25 Korabeli gömbölyű kályhák formáiról alig van adatunk, utalásunk, ezek a 19. század elejétől voltak divatosak az 1860-as évekig. Somogyban 1844-ben rendelt meg Kacskovics Mihály jómóHuni í f 1 1 1 ' w 6. kép. Vidéki ház „Landhaus" alap- és homlokzati rajza. Szíjártó Ferenc munkája az 1808-1813 közötti időből. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára II. 1077. Reproneg. MMGMA VII.A. 209 051 7. kép. "Plan eines bürgerliches Wohnhauses mit einem Gewölb" Márton Ferenc munkája az 1808-1813 közötti időből. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára II. 1077. Reproneg. MMGMA VII. A. 209 028.
