Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

KNÉZY JUDIT: A puszták, falvak építkezése és a mezőgazdasági szakoktatás a 18. század végén, a 19. század elején

4. kép. Festetics uradalom keszthelyi alulcsapós malmának alap- és homlokzati rajza 1796. Lichtenvalner terve. MOL T-3. 1. téka 2. sz. Repronegatív MMgMA VILA. 169 659. sos, hosszú cselédházak rendszere (2. ábra).

14 A legmagasabb rangú uradalmi tiszteknek juttatott házak ettől eltértek abban, hogy lehetőleg egy vagy csak két lakást tartalmaztak, de legalább két vagy több szobával. A lakott helyektől távolabb élő erdész, csősz, esetenként molnár is különálló házban lakott. Az állatokkal foglalkozó cselédek lakrészét esetenként egybeépítették az istállóval, óllal vagy karámmal, a konvenciós iparosok szoba-konyháját a műhellyel (kovács, pintér, molnár), a kereskedőkét az üzlettel (mészárosok, kocsmárosok), istállóval, kocsiszínnel, pincével. A nagyobb uradalmakban az 1760-70-es években már szabadkéményes konyhákat terveztettek új épületek emelésénél. Az alkalmazottak konyháiban leegyszerűsödött a tüzelőberendezés: a kemence középre került, megszűnt körülötte a tüzelőpadkák rendszere, (a hideg szabadkéményes konyhában amúgy sem volt célszerű a sárpadkákon aludni, mint a parasztok füstös konyháiban), csak a szobai fal melletti kályhanyílás elé emeltek kis sárpadkát. A kemence teteje szolgált nyílt tűzhelyül. Még a csurgói kastély konyhájának leírása is ezt a gyakorlatot mutatta 1767-ben: „nagy konyha ... benne nagy tűzhely ez alatt kenyér sütő, s alsó részén kisebb sütő kemence, felső részén pedig olasz tűzhely". A mernyei uradalomban 1830. évből fennmaradt cselédház tervében „kemence és tűzhely" együtt szerepelt.

15 Amikor az egytraktusos háztagolódás megszűnt az uradalmi építkezéseknél, a kályha elhelyezése is megváltozott, a szoba falának középpontjától hátrább került, vagy előrébb, attól függően, hol volt a legközelebb a konyha fala, ahonnan a kályhát fűteni lehetett (3. ábra). A Festetics uradalom lakóépület tervei között főként csak alaprajzok ismertek, amelyekből kiderül a tüzelőberendezések elhelyezési rendje, valamint a kályhák, kemencék alaprajzi mérete. így Keresztúron és Csurgón a cselédszobák terveiben a kályhák alapja megfelel a 19. század végi méreteknek (bécsi Klafterben számítva fél x fél Klafter,) nagyjából 1 m x 1,2 m vagy 1 m x 0,9 m vagy 1 m x 1 m, és a hoszszabb oldal a fal mellé került (3.ábra), de az urasági szobákban a helyiség méreteitől függő-