Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

KNÉZY JUDIT: A puszták, falvak építkezése és a mezőgazdasági szakoktatás a 18. század végén, a 19. század elején

5. kép. A Georgikon két szintes tanépületénck homlokzati rajzának részlete 1813. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára II. 1077. Reproneg. MMgMA VII.A. 209 029. en kisebb és nagyobb kályhákat is terveztek.

16 Homlokzati rajz ritkán fordul elő. Annál fontosabb a kutatás szempontjából a keszthelyi malom 1796. évi tervében a molnár lakásában a „szemes" kályha méretarányos homlokzati vázlata. Azt a típust láthatjuk itt, amely általános lehetett a 18. század végén parasztoknál, iparosoknál, szegényebb köznemeseknél, de uradalmi cselédeknél is: keskeny meszelt alapra került

17 a magasabb, négyzetes hasáb alakú tüztér, későbbi nevén a „kályha dereka", amelyet három sor kályhaszemből alakítottak ki, felső szélén szépen kiképzett, kifelé szélesedő középpárkány szegélyezte, felette hengeres formában három sorban voltak a kályhaszemek, a tetején kályhagombbal ellátott búra formájú kályhacsúcs mutatta, hogy viszonylag igényes kivitelű fűtőtestet terveztek ide. Magassága alig több egy bécsi Kalfternél, mintegy két méternyi az aránytalanul magas kályhacsúcs miatt (4.ábra). Ezt a kályhafélét nevezhették az összeírok „kupás kályhának" Csurgón a kastélyban 1767-ben az egyszerűbb személyzet szobáiban, hasonló formát sejtünk a „paraszt zöld" vagy „paraszt vörös kálha" kifejezések esetében. Az urasági szobákban ugyanitt ennél divatosabb és másféle formájú fűtőtestet jelentett a „táblás" (csempével kirakott) a "czirádás kis vagy nagy kályha" megjelölés.

18 1813-ban tervezték a Georgikon tanárai az intézmény tanépületét, melynek szobáiban a fűtőtestek már magasak, alaprajzuk négyszegletes, formájuk valószínűleg négyzetes hasáb alakú. Az ilyeneket nevezték később „oszlop" kályháknak, amelyek nem tartották meg a szemes kályhák lépcsőzetes tagolódását, de félgömbszerű tetejüket igen (5. ábra). Ez a félgömb vagy gömbszelet alakú és gombban, galambban vagy kakasban végződő kályhatető Zala megyében, a Balaton környékén Somogyban és Veszprém megyében is fennmaradt népi használatú szemes kályhákon, amely jól megmagasítja a fűtőtestet.

19