Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata

(hátránya viszont, hogy az áradások miatt a két házsor sokszor egymástól nagyon távol, az árvízmentes szintre kerül, és emiatt az utca téraránya kedvezőtlenül alakul). A patakon átívelő kis hidak, esetleg csupán gyalogos közlekedésre szolgáló pallók az utcaképet tovább gazdagítják. Nem tartozik szorosan témánkhoz az utca felületének gondozottsága, tisztasága, de az összkép esztétikai értékét ez is feltétlenül növeli.

19 3.5 A növényzet (fa, bokor, esetleg a homlokzatokra felfutó növényzet) szintén fontos szerepet kap az utcaképben. Hatása meghatározó is lehet, különösen a vegetációs időszakban. A növényzet - mértékkel alkalmazva - kiemelheti az utcakép építészeti értékeit, otthonosabbá teheti az utcát, sőt alkalmas lehet a hibák eltakarására is. A túl széles utcába telepített sűrű fasor pl. kedvezőbbé teheti a térarányt (10. kép). Az utca építészeti egységét megzavaró méretű vagy tömegformájú épületek előtt álló fák, vagy a megfelelő tömegű, de kedvezőtlen részletképzésű homlokzatokra felfuttatott növények javíthatják az utcaképet. Általában azonban nem helyes, ha a növényzet az alapjában véve mesterséges, épített környezetben túlzott hangsúlyt kap. 3.6 A telkek szélessége is hat az utcaképre. A széles tömbtelkek

20 általában lazább, a keskeny szalagtelkek zártabb megjelenést eredményeznek. 3.7 Az udvarelrendezés az utcakép szempontjából is szoros kapcsolatban áll a telkek szélessé10. kép. Zamárdi (Somogy m.), utcakép a róm. kat. templommal (1955) gével, sőt attól alig választható el. Elsősorban a tiszta soros udvar és a soros, illetve kétsoros udvar különbözősége figyelemreméltó, mivel az első esetben csupán lakóházak, utóbbiakban gazdasági épületek vagy hosszabb kerítésszakaszok is állhatnak az utcavonalon (11. kép). Ha csupán lakóházak állnak az utca mentén, az utcakép egységesebb, de lehet jó hatású a lakóházakkal együtt megjelenő kisebb tömegű, sokszor az utcával párhuzamos tetőgerincü gazdasági épületek váltakozó ritmusa is (Id. a 3.10 pontot). 3.8 A beépítés módja az előbbinél is lényegesebb eleme az utcaképnek. Elsősorban az előkertes és az utcavonalas beépítés eltérő hatását kell figyelembe venni, de hasonlóan fontos, hogy az épületek elhelyezése a leggyakoribb fésűs, vagy más, pl. a fürészfogas vagy a sorházas beépítést követi-e. Az utcavonalas beépítés építészetileg határozottabb, markánsabb utcaképet ad (3., 6., 9. kép), míg az előkertek növényzete, kerítése az épületeket bizonyos mértékig mindenképpen háttérbe szorítja (7. kép).

21 A leggyakoribb fésűs beépítés - már megszokottságánál fogva is - semleges (3. kép), míg a fűrészfogas rendszer mozgalmas, változatos hatású (9. kép). A laza sorház (az egyes épületek közötti beépítetlen szakaszokkal) a fésűs beépítéshez hasonló nyugodt ritmust ad, míg a sorházas beépítésnél ritmusról alig beszélhetünk, ezért könnyen egyhangúvá válik (12. kép). A vízszin11. kép. Noszvaj (Heves m.) (1964)