Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata
12. kép. Bezenye (Győr-Sopron-Moson m.) (Eördög László felv. 1987) tes ereszvonalak viszont - ellentétben az oromfalas homlokzatok sorával - nagyon érzékenyek az épületmagasságok változására. 22 Földszintes épületeknél már egy méter körüli magasságkülönbségek is rendezetlen hatást keltenek. 13. kép. Gulács (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) (1972) 3.9 Az épületek mérete és tömegformája szintén alapvető jelentőségű. Mivel a hagyományos falusi utcaképben emeletes épülettel csak kivételesen találkozunk, itt elsősorban a tetőformák különbözőségét kell figyelembe venni, továbbá azt, hogy nagyjából azonos vagy váltakozva kisebb és nagyobb tömegű épületek (pl. lakóházak és az utcavonalra épített kisebb gazdasági épületek) határolják-e az utcát. (Ez utóbbi a 3.10 pontban tárgyalt ritmus kérdéskörébe tartozik. Az épületek mérete a hagyományos faluban egyébként lényegesen nem különbözik egymástól, a lakóházak sorába beépülő kúria, esetleg templom pedig egyedi hangsúlyként jelentkezik (8. kép). Lényeges szerepe van még, mint említettük, a tető formájának. Ez korábban vidékenként meglehetősen egységes volt (pl. kontyos, vízvetős vagy oromfalas), ezért az utcakép egységességét nem zavarta. A tetőformák keveredése újabb keletű, és önmagában is rendezetlenné teheti az utcaképet (5. kép, nem is beszélve egyes újabb középületek lapostetőiről). 3.10 Az utcaképet alkotó elemek ritmusa részben az előzőkből adódik, ezért már eddig is többször utalnunk kellett rá, de önálló vizsgálatot is igényel (bár itt csak röviden foglakozhatunk vele). Eredetét tekintve a ritmus időbeli jelenség (legfontosabb szerepe a zenében van!), mivel azonban a térbeli feltárulás, különösen az utcakép említett jellegét tekintve, szintén időben zajlik le, az utca elemeinek egymásutánja is ritmust alkothat. A ritmus kialakulásához néhány egymástól különböző elem többszöri ismétlődése szükséges (teljesen azonos elemek nem alkotnak ritmust, túl sokféle elem esetén pedig már a ritmus nem érzékelhető). Unalmassá válik a ritmus akkor is, ha az egyes elemfajták teljesen egyformák. A ritmust helyenként megszakító elemek (hangsúlyok) viszont megóvnak az egyhangúságtól. A ritmust az utcakép példáján vizsgálva, az elemek általában házak, kerítések, kapuk, esetleg gazdasági épületek stb. A legegyszerűbb esetben csak kétféle elem (pl. ház és kapu) váltakozik (a ritmus képlete 'ababa...'). Érthető, hogy ez már rövid szakaszon egyhangúvá válik, ha minden „a" és „b" teljesen egyforma. (Szerencsére ez csak pontos terv szerint épült utcánál, egyes telepes falvakban fordulhat elő, de a tapasztalat szerint az idők folyamán, sőt részben már az építés közben a lakók itt is saját igényükhöz alakítják az
