Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata

•M 9. kép. Budapest II. kerület, Daru u. (1997) kozását kelti, másrészt a homorú oldal térfala jobban érvényesül (6. kép), így az esetleg itt álló értékes elemek, szép épületek automatikusan hangsúlyt kapnak. Az utca lejtése kizárólag természeti adottság, a domborzat következménye, esztétikai jelentősége viszont nagy lehet. Az emelkedő utca általában a „semmibe" vész el, ezért nem értékelhető pozitívan. Más azonban a helyzet, ha az utcát hangsúlyos elem (pl. templom, kastély) zárja le. Az emelkedő utca ilyenkor ennek mintegy előkészítéseként lényeges esztétikai szerepet kaphat, amely a monumentalitásig fokozódhat. A lejtő irányában feltáruló utcakép viszont önmagában is esztétikai értéket hordoz, és (az íves utca homorú oldalához némileg hasonlóan) kiemeli a térfalakat, adott esetben pedig a látványt lezáró épületet vagy tájat (7. kép). 3.3 A környező táj elemei - különösen dombos, hegyes vidéken - szintén megjelenhetnek az utcaképben. Egyrészt távlatot adnak és ezzel az utca intimitását növelik, másrészt a táj és a mesterséges, épített környezet kontrasztja fokozza mindkettőnek esztétikai értékét (1. kép). 3.4 Az utcafelület kialakítása ritkán kerül szóba, pedig ez is az utcakép lényeges eleme. A burkolt és a burkolatlan felületek aránya, a burkolatok anyaga (pl. az Alföldön gyakori tégla- vagy az újabban mindenütt általános betonjárda), a burkolatlan részeken az alacsony növényzet (fű, virágok), a vízelvezető árok mind az utcakép többé-kevésbé fontos elemei. Ide számíthatjuk az utca hosszában folyó patakot is. A teljesen burkolatlan, sáros vagy poros utca rendezetlen benyomást kelt (3. kép), míg a teljes felület burkolása - amire csak újabban, elsősorban kisvárosok falusias jellegű utcáiban találunk példát - merev, a falu természetközeiiségétől idegen. Jobb, ha a burkolt sávok (kocsiút, járdák) között alacsony, legalább némileg gondozott növényzet van (amire régebben az állathajtás miatt nem is igen volt lehetőség) (8. kép). Esztétikai szempontból kedvezőbb, ha a burkolat elemekből (pl. tégla, kockakő) készül (ami újabban gyakorlati és gazdasági okok miatt sajnos ritka), mivel a beton- és aszfaltfelületek merev hatásúak (9. kép). A múlt századtól elterjedt, fűvel benőtt vízelvezető árkok, a kapuk előtti kis átereszekkel, hidakkal is kedvezően tagolják az utca felületét (8.kép). Általában előnyös - mivel közvetlen kapcsolatot jelent a természettel - az utcán folyó patak