Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata

Gilyén Nándor A FALUSI UTCAKÉP VIZSGALATA A népi építészet emlékeinek esztétikai vizsgálata viszonylag jelentős múltra tekinthet vissza, sőt századunk első felének építész és képzőművész kutatói - érthetően - nagyrészt ilyen szempontok alapján közelítettek a tárgyhoz. Az utcakép azonban, mint az egyes épületeknél sokkal összetettebb jelenség, szinte teljesen elkerülte az ő figyelmüket is. Az első utcaképvizsgálat tudomásunk szerint PADÁNYI GULYÁS Jenő nevéhez fűződik, aki a harmincas években Fertőszéplak fűrészfogas beépítésű főutcájának vázlatos alaprajzát és több szakaszának fényképét publikálta.

1 TÓTH János röviddel ezután a Vas megyei Perint akkor még nagyrészt egységes utcaképére figyelt fel, és abban az időben egyáltalán nem magától értetődően - a történeti szempontokat is figyelembe véve végezte el esztétikai elemzését.

2 Kezdeményezése sokáig nem talált követőre, és később is csak szórványosan. Elsősorban LABODA Zsigmond és MAJOR Jenő Úszódon, SIMÁNYI Frigyes Rábaszentandráson végzett munkáját kell itt kiemelnünk,

3 valamint a Városépítési Tervező Intézet kéziratban készült Műemléki és Városképi Vizsgálatait, amelyek között néhány műemléki szempontból jelentős falu (pl. Tihany) és sok kisváros falusi jellegű utcáinak adatai is megtalálhatók.

4 A népi építészet és a településtudomány néprajzos és történész kutatói természetesen szintén érintettek az utcaképpel kapcsolatos kérdéseket, ha ezek vizsgálataikban nem is kaptak külön hangsúlyt.

5 Kivételt képez SZABÓ László tanulmánya, amely az esztétikai szempontokat is részletesebben tárgyalja.

6 Az utcakép általános esztétikai elveit az építészettörténeti és a városépítési kutatás is csak viszonylag későn dolgozta ki. E téren elsősorban KOROM PAY György és POGÁNY Frigyes munkásságát kell kiemelni.

7 A kérdés filozófiai (általános esztétikai), társadalmi és történeti öszszefüggéseire különösen KOROM PAY hívta fel a figyelmet.

8 A néprajzi irodalomban témánkkal általánosságban, és más kérdésektől elkülönítve először bár igen röviden - DOMANOVSZKY György foglalkozott.

9 Valamivel később GILYÉN Nándor kísérelte meg a kérdés összefoglalását,

10 majd őt követte BÁRTH János.

11 Az említett előzmények után tanulmányomban a korábbiaknál bővebben, és lehetőleg az összes kapcsolódó szempontot figyelembe véve igyekszem a falu utcaképének kérdését a maga összetettségében tárgyalni, az elvi megállapításokat természetesen példákkal is megvilágítva. A téma kidolgozatlansága miatt munkám azonban ennek ellenére inkább csak kezdetnek, kérdésfelvetésnek tekinthető. Elsődleges célja, hogy a további - mind az elméleti, mind a helyszíni - kutatásokat ösztönözze. 1. Az utcaképről általában Ez a tanulmány kizárólag az utcakép kérdésével foglalkozik, a falukép sokkal összetettebb problémájának - amelynek az utcakép csak egyik eleme - tárgyalására nem vállalkozik. A falukép ugyanis korántsem az utcaképek összessége (vagy egyutcás falu esetén maga a falukép), mivel a faluképben lényeges szerepet kap többek közt például a településszerkezet, a domborzat, a település áttekinthetősége (gondoljunk például egy kis hegyvidéki falu látképére egy közeli magaslatról, vagy egy alföldi halmazfalura!). Természetesen az utcaképről sem lehet a faluképtől teljesen elvonatkoztatva beszélni, hiszen a falu utcáinak jellege, a kapcsolódó terek, az utcaképben jelentkező domborzati elemek vagy hangsúlyos épületek mind szoros kapcsolatban vannak a település összképével. Az utcaképre visszatérve, magától értetődő, hogy minden utcának van „képe", tehát formai megjelenése,

12 amely számtalan (később részletezett) tényező hatására alakult ki. E tényezők tisztázása rendkívül lényeges, mert a kialakulás folyamatának és előttünk álló végeredményének megértését szolgálja. A vizsgálatok elsődleges célja azonban az esztétikailag értékes, védendő