Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: Balatoncsicsó épületei a 18. század közepén (Forráselemzés)

szont csak apró gerendákból és sövényből készült pallás. Ugyanebben az évben egy kőházat is felbecsültek Paloznakon, amely ugyancsak szobakonyhás, kétosztatú ház lehetett, az istállót és a disznóólat ugyanis, mint a telek különálló építményét, külön becsülték fel, akárcsak a sövényház esetében. A ház kőfalait 356 forintra taksálták, az egész házat magát 621 forint 65 krajcárra.

43 Itt már sokkal nagyobb a különbség (több, mint négyszeres) az azonos alaprajzú két épület között, mint a csicsói házak esetében. 60 évvel a csicsói összeírás után ez azt jelzi, hogy a 19. század elejére a sövényház még elavultabbá vált, ilyen épületek már nem épültek, s fennálló példányaik nemcsak rossz állaguk miatt, de a hozzájuk kapcsolódó elavultabb épületszerkezetek miatt is jóval kisebb értéket képviseltek, mint a hasonló kőházak. Pedig a tüzelőszerkezetekben és a füstelvezetés módjában nem történt változás, a külön bejáratú „ház" (szoba) a kívülfütős kályhával és a tustöskonyha a kemencével azonos rendszerről tanúskodnak, legfeljebb a kivitelben lehetett különbség. Alaprajz Sokkal gazdagabbak a ház alaprajzi tagolódására vonatkozó információk, itt is adódnak azonban bizonytalanságok: nem mindig dönthető el egyértelműen, mely gazdasági épületek álltak a lakóház folytatásában, azzal közös fedél alatt, s melyek voltak az udvar különálló építményei. Ugyancsak nem tudni mindig, hogy az azonos családnév milyen rokonságot jelöl, s a rokonok egymás után felsorolt házai egymás melletti telken, vagy esetleg közös udvaron, egymás mögött épült házakat jelölnek-e. Először is feltűnik a helyiségek számának és azok variációinak sokfélesége. Az egyhelyiséges füstösháztól a két szobával, két konyhával, kamrával, marha- és lóistállóval (továbbá nyilván különálló juhakollal, földalatti pincével) rendelkező házig terjed a skála, amit a házak és tartozékaik 4 forinttól 80-ig terjedő becsértéke is jelez. Eltekintve attól, hogy a gazdasági épületek a lakóházzal közös, vagy külön fedél alatt álltak-e, esetleg az udvar különálló építményei voltak, a következő csoportok különíthetők el:

44 2. Kamra nélküli házak sz-ko sz-ko-i sz-ko-i-szín 3. Kamrás házak sz-ko-ka sz-ko-ka-i sz-ko-ka-i-szín 4. Kétszobás házak 2sz-ko 2sz-ko-ka-(i-szín)

45 2sz-ko-ka-i-pajta-(jh.) 2sz-ko-2ka-2i-(jh.-pi) 7, 8, 26 10, 12, 19, 22, 24 14 21, 25 3,4, 5, 18, 20 2,13 17 16 6 27 1. Szoba nélküli füstösházak ko ko-ka ko-i ko-ka-i 23 1 15 9, 11 A kétszobás házak egyikében két fivér lakott (17), a többinél viszont megállapítható volt, hogy a második szoba utólag épült, két esetben kőből. Feltételezhető, hogy e házakban lakott a 3 ház nélküli zsellér. A házakat becsértékük szerint nagyjából a következő csoportokra oszthatjuk, megjegyezve, hogy akadnak házak, amelyek két csoport határán nehezen besorolhatók. 1. 4-10 forint közt értékelt házak 1,7, 8, 10, 11, 12, 15,23, 26 2. 11-20 forint közt értékelt házak 3, 9, 25 3. 21-30 forint közt értékelt házak 2, 4, 5, 13, 17, 20, 24 4. 31-55 forint közt értékelt házak 14, 16,18,19,21,22 5. 70-80 forint közt értékelt házak 6, 27 Az 1. csoportba tartozó házak közül 4 kisnemesi, 5 nem nemesi gazdáé, akik közül néhány idős, esetleg özvegy, már nem, vagy csak töredék földön gazdálkodik. A többiek 9 1/2-19 1/2 hold földdel rendelkeznek. Irtást csak jobbágyoknál írtak össze. Ennél a kategóriánál a házak egy- és kéthelyiségesek, s itt a leggyakoribb a füstösház (9-ből 4 esetben). Ezek az épületek gyakran a kamrát vagy az istállót is nélkülözik. Kőfalazat egyetlen esetben fordul elő, egy szoba-konyha-istálló alaprajzú ház közfalánál, melyet romladozó állapota miatt 5 forintra értékeltek csupán. Feltehető, hogy ennél a háznál a kőfalat utólag építették, amikor a füstösházat szobával látták el. A házak többségénél meg sem