Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SEBESTYÉN KÁLMÁN: Kalotaszeg népi építészete a 18. században

a későbbi talpas-vázas sövényfalat. A régebbi típushoz tartozott Máté János gyalust lovász háza, mely az összeírás szerint: „Sövényből Szalma fedél alá Agasok közé van építve, agyaggal megverve és kertelt fövénnyel padolva, melyben bemenőleg vágynak paraszt fenyőajtók, melegszik paraszt kájhából rakott kemencétől és világosodik tsupa ablak helyekkel".

5 Piskoltzi János makói jobbágy telkén és Jenéi György nagykapusi zsellér telkén Agasokon álló Sövény Ház"-ról tudósítanak a források, míg Ts irka Nyikuláj szászlónai jobbágyról megjegyezték, hogy „Tsüre tölgyfa Agasokra vágynak építve romló félben".

6 A 18. század változást hozott a sövényházak építésében, a közvetlenül a földbe ásott ágas sövényfalat felváltotta a talpas-vázas sövény. Az utóbbi típushoz tartoztak Király Márton szászlónai jobbágy telkén lévő épületek, akinek „Háza, Kamarája, Tsüre, Istállója talpakra vagyon építve Sövényből".

7 A kalotaszegi boronaházakat - SZABÓ T. Attila adatai szerint - a földre helyezett gerendákra építették: 1734-ben Kalotaszentkirályon feljegyezték, hogy „... kiásván az talpak alatt a földet úgy bocsátták alább a házat" (vagyis arrébb csúsztatták). 1792-ben a bánffyhunyadi tiszttartói ház is a fentiek szerint épült: „tölgyfa talpakra fenyőfa boronából gerezdbe róva".

8 Az 1780-as gyalui urbáriumok adatai megerősítik SZABÓ. T. Attila megállapításait. Nagykapuson az összeírok feljegyezték, hogy: „A Kortsoma Ház ... épitetett ez előtt 18 esztendőkkel (vagyis 1762-ben) a Méltóságos Uraság által Cserfa talpakra rész szerént boronából rész szerént pedig Sövényből Szalma fedél alá, mely fedél alatt kéz Házak vágynak, azok világosodnak Négy ablaktól, melegszenek paraszt kájha kementzétől... Vagyon a Ház alatt Cserefa deszkával oldalozott Pintze ... Betsültetett vala az egész épület az alatta lévő pintzével 48 Rhenes forint 20 krajcár."

9 Hévszamoson pedig „Épitetett a Méltóságos Udvar egy Dezma Házat Fenyőfa talpakra boronából kirakva Deszkával befedve, mely fedél alatt találtatnak két Házak és egy Pitvar, melyben bemenet vagyon Fenyőfa deszka ajtó minden vas nélkül, kementzéje sövényből épitve. Ablakjain pedig Fenyő deszka táblák rajok módjával készítve találtatnak".

10 A 18. századi Erdélyben - így Kalotaszegen is - a borona- és sövényházak többsége kéthelyiséges (kétosztatú) ún. házból (szobából) és pitvarból álló építmény, de elterjedt volt a háromosztatú ház is, melynek közepén a pitvar (konyha) egyik felén a ház (szoba), másik felén a kamara állt. Az 1780-as urbáriumok mindig pontosan jelölik, ha az összeírt lakóház háromosztatú: Simon János nagykapusi jobbágy telkén „Egy fedél alatt két Ház", Tamás András körösfő/jobbágyén „Két Borona Ház", Istrátyi Marian gyalui jobbágyén pedig „Borona Ház, Kamara Pitvarostól" található.

11 Jakab György és Varga Ferenc szászlónai jobbágyoknak hasonló háza volt, előbbié „szalma fedél alatt Boronából épült jó Ház, Pitvar és Kamara, utóbbié „Egy fedél alatt két Borona Ház, Pitvar".

12 A szászlónai adatokból látható, hogy az összeírok a „Két Borona Ház" említésekor az egyik ház alatt a kamarát értették. Részletesebb leírást olvashatunk a gyalui csűrbíró és kádár házáról: „A Csűr Bírói vagy is a Major Ház tornátzoson építve tölgyfa talpakon Boronából ki róva agyaggal meg tapasztva bikfa gerendákra faragott fenyő deszkákkal meg padolva Szalma fedél alatt, mely fedél alatt találtattanak egy Ház, egy Kamara tapasz nélkül és egy Pitvar, három ajtajival mellyek fa sarkokon fordulók és retesszel záródók reteszfőre. Aestimáltatva (betsülve) 39 Rhft. 20 kr".

13 Az utóbbiról ezt olvashatjuk: „Tölgyfa talpakon boronából Szalma fedél alá Kamaráson és Pitvarosán építve vagyon a Kádár számára készített Ház vas sarkokon és vas pántokon forduló Három fenyő ajtajival együtt. Vagyon benne paraszt kájhából rákot kementze, világosodik Három ablak hellyekkel, melyeknek fenyő deszka padlása ött fenyő gerendákon álló. Aestimáltatott ad 40 Rft".

14 A kalotaszegi házakat JANKÓ János: Kalotaszeg magyar népe című tanulmányában tetőzetük alapján osztályozta és megpróbálta a különböző típusok megjelenésének idejét is meghatározni. „Szalmafedelű ház régebben a forradalom előtt (1848) az egész Kalotaszegen volt, - írta - más házformát nem is ismertek... Általában a szalmafedelű házak a forradalom előttiek, az ezeket utánzó zsindelyes házak a forradalomtól a kiegyezésig vagy inkább a Nagyvárad-Kolozsvár közti vasút megnyitásáig építették."

15 Az urbáriumok alapján az épületek tetőzetéről összeállított statisztika a következő képet mutatja: Szalmafedelű Zsindelyes Deszkafedelü ház ház gazdasági épület ház Körösfő 27 2 5 Nagykapus 15 2 Szászlóna 20 Visla 32