Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SEBESTYÉN KÁLMÁN: Kalotaszeg népi építészete a 18. században

Egerbegy 5 Hévszamos 8 Hidegszamos 18 2 2 Sólyomtelke 17 (Megjegyzés: forrásaink több esetben a fedéshez alkalmazott anyagot nem említik.) A táblázatból látható, hogy a vidék magyar és román lakossága lakóházát csaknem teljes egészében szalmával fedte. A zsindelyfedelű házat azonban 1848 előtt is ismerte, de feltehetően anyagi megfontolásból ritkán alkalmazta. A zsindely tartósabb volt ugyan a szalmánál, de jóval drágább, alkalmazását csak a jobb módúak engedhették meg, elsősorban gabonásaik fedésére. Zsindelyt alkalmaztak a közösség számára fontos épületek - lisztelőmalmok, fűrészmalmok, serfőző- és pálinkafőzőházak stb. esetében is. A 18. században a zsindely alkalmazására véleményünk szerint - fokozatosan került sor, 1848 utáni gyors elterjedését a jobbágyfelszabadítást követő anyagi gyarapodás tette lehetővé. Kalotaszegen megfigyelhető a különépítés tendenciája: a lakóház és a kisebb gazdasági épületek külön, a csűr pedig egybeépült az istállóval, pajtával. A gazdasági épületek adatai a következők: Csűr Istálló Pajta Gabonás Szekérszín Pince Összesen Körösfő 31 12 22 7 1 74 Nagykapus 21 12 18 9 8 5 79 Szászlóna 10 8 3 1 2 24 Vista 48 20 22 2 1 93 Hévszamos 13 13 Hidegszamos 6 17 1 24 Egerbegy 6 21 27 Sólyomtelke 8 2 18 28 362 A fenti adatokból megállapítható, hogy a növénytermesztő és állattenyésztő kalotaszegi magyarság legszükségesebb épülete a csűr, melyhez gyakran az istálló-pajta is tartozott, míg az elsősorban állattenyésztő románság kedvelt épülete a pajta volt. Gabonás, mint külön épület - csak a módosabb telkeken található. Érdemes megemlíteni, hogy Nagykapuson az összeírok nyolc szekérszínt találtak.

16 Ez bizonyára annak a forgalmi változásnak a következménye, melynek során a Kolozsvárra vezető fő közlekedési vonal, az ún. postaút a FeketetóNyíres-Bogártelke útról lassan áttevődött a Feketetó-Bánffyhunyad-Nagykapus tengelyre. A Kolozsvárról kiinduló „sóúf ' ekkorra már megépült Nagykapusig, a forgalom megnövekedett, később a település fontos postaállomássá vált. Az összeírásokban szerepelnek a belső telkeket elválasztó kerítések, amelyek a magyar és román lakosságú falvakban különböztek egymástól. A magyar falvakban „lészás kerítések"-et, illetve „gyámolos lészás kerítések"-et építettek, míg a román falvakban a „gyalog sövénykerítés " vagy az ún. „oláhkerítés" az általános.

17 Az alábbiakban közöljük a kalotaszegi Körösfő, Nagykapus, Szászlóna, Vista és a havasokon fekvő román lakosságú Hidegszamos belső telkein található építmények 1780. évi összeírását. A forrásközlés több mint félezer építészeti adatot tartalmaz. INVENTARIUM SEU CONSCRIPTIO F1SCALIS DOMINI GYALU INCLYTO COMITATUI COLOSIENSIS ... ANNO 1780. I. Conscriptio Possesionis Körösfő 1. Stephanus Tamás Antiqua Sessio: 1. „Vagyon rajta régi Borona Ház Tsür Pajta Szalmával fedve". 2. Johannes Tamás AS: 1. „Vagyon ezen Sessio körül jó Lészás Kert Ház Tsűr és Pajta Szalmával fedve, a Ház Sendellyel". 3. Andreas Mihály AS: 1. „Vagyon Sessioján Ház Tsűr Pajta Szalmával fedve Lészás Kert". 4. Franciscus Péntek jun. AS: 1. „Vagyon ezen Session Borona Ház Tsür és Pajta Szalma fedél alatt". Nova Sessio: 1. „Új Szalma fedelű Ház és Szin van rajta". 5. Andreas Péntek AS: 1. „Vagyon ezen Session Borona Ház Tsűr és Pajta Szalma fedél alatt kerittetik Lészás Kerttel". 6. Martinus Kováts AS: 1. „Vagyon ezen Session egy szalma fedelű Ház Boronából, Lészás Kert",