Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SABJÁN TIBOR: Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten

10. kép. A lakóház fontosabb periódusai: 1. a bontáskori állapot, 2. a 20. században átépített állapot, 3. az 1895-ös építési állapot tőkemence található. A kemencétől balra egy falazott katlan helyezkedik el, a konyha két oldalán, a szobai kályhák szája előtt tüzelőpadkák húzódnak (11. kép). A következő nagyobb átépítés valamikor a 20. század első felében történt meg. Ekkor a szobai kályhákat és a konyhai kemencét is lebontják, helyettük két konyhából fűthető kemencét építenek a szobákba átnyúló testtel. Minden valószínűség szerint a szobákba hordozható vagy épített takaréktüzhelyeket is állítanak (10. kép. 2). Lehetséges, hogy ezzel az átépítéssel egy időben választják le a hátsó szobából (válaszfal felhúzásával) a kamrahelyiséget. A szoba ablakait is ekkor alakítják át: az egyik ablakot befalazzák, míg a másik helyére egy nagyobbat nyitnak. A következő állapot az előző átépítés alakításával jön létre: lebontják a hátsó szobába nyúló kemencét és helyére falazott takaréktűzhelyet építenek. Az első szobában ekkor valamilyen hordozható tüzelőberendezés (kályha vagy tűzhely) is van (10. kép. 1). 11. kép. A konyha 1895-ös állapota (rekonstrukció) A bontáskori állapot a fenti periódusnak felel meg, annyi különbséggel, hogy a szobai tüzelőberendezéseket már nem találtuk a helyükön. A házépítés történetéről a torokgerendán talált felirat tájékoztat bennünket. Az ebben szereplő két név közül Kónya István volt az építtető, míg Pásztor János neve minden valószínűség szerint az építőmestert takarja. Kónya Istvánra még emlékeznek az idősebbek, a két háború között halt meg, vagyonosabb ember lehetett, de élete végére lecsúszott és elszegényedett. Ragadványneve Vak Kónya volt. Halála után a ház a Csáki családé lett, valószínűleg a fentebb vázolt nagyobb átépítést ők eszközölték a ház megvételekor. A helyi önkormányzat az épületet a Rédeiektől vásárolta meg, ők a Csákiék férfiági rokonaként kerültek a családba. Pásztor János nevét nem ismerik a helybeliek, ilyen családról sem tudnak a faluban. Valószínű, hogy ő mint építőmester valamelyik környékbeli településről érkezett Tótfalura. A ház történetéhez kapcsolódó érdekesség, hogy a falu jelentős része 1900-ban egy nagy tűzvész során leégett.

12 A tűzben 120 ház gyulladt meg, leégett a szomszédos református templom is, de úgy tűnik lakóházunk sértetlen maradt. Aligha képzelhető el ugyanis az, hogy a ház megégett, de feliratos gerendája épségben megmaradt és visszaépítésre került. A házat a tűztől valószínűleg az öt évvel korábban felrakott cserépfedés óvta meg.

LBontási megfigyeléseinket igyekeztünk néprajzi gyűjtésekkel is alátámasztani és értelmez14 Az idősebbek még emlékeztek rá, hogy a réti í gi házak falai vályogból vagy rakott sárból készültek. Verett fallal is építettek házakat, ilyenkor a földet deszkák közé döngölték. A rakott sárfalat szikkadás után baltával faragták le. A házak